39. rész

sziasztok.. végre méltóztattam megírni az új részt, ami szerintem (szokásomhoz híven) megint ramaty lett.. remélem csak nekem nem tetszik, és így 2 nap késéssel (atyaisten o.o) még mindig megelégszetek ezzel.. és igazából tényleg megérteném ha a sok késés miatt bárki elpártolna a blogomtól.. szóval nem sértődök meg, ha valaki már unja, hogy majdnem minden 2. héten kések, és nem olvassa többet a blogomat..mert érthető.. na de a lényeg, hogy kész az új rész.. remélem tetszik is valakinek.. komizzatok lécci :) és igyekszem szombaton semmi késéssel felrakni majd az újat :) jó olvasást :)♥

*Holly szemszöge*

Küldtem egy sms-t Dani-nek, hogy el tud-e jönni a kávézóba, de kiderült, hogy táncpróbán van, így hát vele majd máskor megosztom ezt a kis hírt.
-Tudom, hogy tervezel valamit..-nézett rám sejtelmesen Bea.
-Én?? Áá.. dehogy..-tettem fel védekezően a kezemet, de a mondatom végére elnevettem magam.
-Na halljuk, miért jöttünk ide ma.. tudom, hogy van valami oka, amit el szeretnél mondani nekünk..-mosolygott rám Bea és Tiff. Cat csak csendben ült, és mosolygott rám. Ő már tud mindent.
-Túl jól ismertek-nevettem fel-na szóval.. lehetőleg ne kezdjetek el sikongatni, meg semmi feltűnő dolgot ne műveljetek rendben?
-Mondod még ma?-sürgetett Tiff amin megint nevetnem kellett.
-Igen.. szóval.. nem akarok kertelni, elmondom kerek perec..én..-húztam el a mondandómat, mire a lányok felsóhajtottak, nekem meg megint volt okom nevetni.
-Szóval én...én terhes vagyok..-mondtam ki halkan, majd már emeltem is a kezem a fülemhez, ugyanis Tiff és Bea egyszerre kezdtek el eszeveszetten sikítani, és ugrálni a székben. Valahogy éreztem, hogy ez lesz..
-Direkt kértem, hogy ne..-nevettem.
-Lesz kicsi Holly, vagy kicsi Harry...-sikított Bea, én meg gyorsan rátapasztottam a tenyerem a szájára. A kávézóban ülő emberek vigyorogva néztek ránk, és sokan röhögtek is rajtunk. Remek..
-És mióta tudod?-nézett rám csillogó szemekkel a három lány.
-Tegnap óta..-mosolyogtam rájuk. Csillogó szemekkel és mosolyogva néztek engem, és már szinte láttam magam előtt a gondolataikat, ahogy elképzelik, hogy Harry és Én a parkban a gyerekünkkel játszunk, és nevetünk.
-Wááá annyira boldog vagyok..-csattant fel Tiff.
-És szerinted én??-sikítoztam már én is nevetve. Cat csak csendben mosolygott rajtunk.
-Na várjunk csak.. Cat.. te nem is örülsz?-nézett furán Cat-re Bea és Tiff.
-Dehogynem!-mosolyodott el.
-Az igazság az, hogy Cat tudta meg legelőször.. ő hozott nekem terhességi tesztet..-hajtottam le a fejem.
-Áá így már minden világos...-világosodott fel a két lány.
-És egyébként Harry, hogy fogadta?-szólalt meg először Cat, mire Bea és Tiff is kérdőn néztek rám.
-Harry.. hát ő nagyon örült neki.. teljesen beleélte magát abba a tudatba, hogy apa lesz..-mosolyodtam el, miközben felvillant pár kép arról, ahogy Harry könnyektől csillogó szemekkel mondja, hogy "Apa leszek".

*Harry szemszöge*

Mivel a csajok már elmentek behívtam a srácokat a nappaliba, mindenkit leültettem a kanapéra, én meg beálltam a szoba közepére.
-Miért kellett mindenkinek leülnie Harry? És te miért nem ülsz le?-nézett rám furán Niall.
-Mert szeretnék elmondani nektek valamit.. és.. nem tudom, jó nekem itt..-nevettem fel.
-Halljuk..-mosolygott rám biztatóan Liam. Nyeltem egy nagyot, majd szólásra nyitottam a számat. Már épp mondtam volna, amit akartam, de valaki csöngetett.
-Hát ezt nem hiszem el..-mérgelődtem, miközben oda trappoltam az ajtóhoz. Mikor kinyitottam az ajtót a postás nézett vissza rám. Gyorsan a kezembe nyomott egy levelet, majd távozott.
Nagy szemekkel néztem utána, és igazából fel sem fogtam, hogy én most mit csináltam, majd mikor észhez tértem becsuktam az ajtót és visszamentem a srácokhoz a levelet pedig az asztalra dobtam.
-Tehát.. nem tudom, hogy ez az egész milyen reakciót fog kiváltani belőletek, de muszáj elmondanom...
-És még ma meg is teszed, Styles?-nézett rám fura fejjel, nevetve Zayn.
-Ha hagyod tesó..-nevettem-szóóóval.. nagyon jól tudjátok, hogy mennyire szeretem Holly-t.. és.. tegnap olyan hírrel fogadott, amitől az állam a padlót súrolta, mégis hihetetlenül boldog voltam..-mosolyodtam el az emlékeimen.
-Váratsz még minket? Mert már idegrohamot fogok kapni..-csattant fel Louis. Felnevettem, majd folytattam.
-Szóval.. a hír, amivel tegnap elém állt, az az, hogy... Holly terhes...srácok én.. apa leszek..-mosolyodtam el megint. Egyszerre ugrottak fel mind a négyen, majd kaptam egy nagy ölelést.
-Gratulálok Harry..-ölelt meg Zayn, majd sorban mind a négyen külön-külön. Igazából azt hittem, hogy Louis majd elkezd sikítozni mint egy kislány.. mert köztudott, hogy ez a szokásává vált. Én is leültem a kanapéra, majd elkezdtünk beszélgetni. Louis a mondatom közepén elkezdett visítani.
-Harry basszus apa leszel haver.. na neeee.. úristeeeen..-visítozott lányos hangon, majd felpattant és körbefutotta a házat. Mi a srácokkal nevetve néztük végig, ahogy eszetlen módjára viselkedik, majd hirtelen levágódott mellém és átváltott komolyba..már ha ő tud olyat.
-Jól van Lou.. azért a hallásomat had tartsam meg..-nevettem fel-még hallani akarom, ahogyan majd a gyerekem beszél..-erre a kijelentésemre elmosolyodtak, majd Niall hirtelen felpattant, kirohant a konyhába, csörömpölt, kb 5 percig, majd visszajött egy tálcával amin kivételesen nem kaja volt. Meg is lepődtünk rajta, mikor lerakta elénk a tálcát, amin poharak voltak, és egy üveg Jack Daniels.
-Hol volt eddig ez a pia?-csillantak fel Zayn szemei, majd már nyúlt is az üveghez, hogy kinyissa.
-A mélyhűtőben..-nevetett fel Niall, majd Zayn mindenkinek töltött egy pohárral. Koccintottunk, majd egy húzásra megittuk a pohár tartalmát. Ezt megcsináltuk vagy hatszor, és már kezdett a fejünkbe szállni a pia, így inkább kivittem a tálcát, mert szerintem a csajok nem örülnének, ha arra kéne hazajönniük, hogy gally részegen fekszünk a földön.

*Holly szemszöge*

*Pár órával később, otthon*

Csak feküdtünk Harry-vel az ágyon, és néztük a plafont. Ott, akkor minden olyan tökéletesnek tűnt. Viszont valami nem volt rendben..
-Harry..
-Tessék..-fordult felém mosolyogva és egy hajtincsemmel játszott.
-David merre van?-ahogy kimondtam elkerekedtek a szemei.
-Fogalmam sincs.. most, hogy mondod.. reggel óta nem is láttam..viszont elfelejtettem mondani, hogy jött neked egy levél..ott van az asztalon..-mutatott a levélre az asztalon. Feltápászkodtam az ágyról, majd a kezembe fogtam a levelet.. Ahogy megláttam könny szökött a szemembe. Ez David írása.

"Húgi!
A helyzet az, hogy ma reggel el kellett utaznom. Apa felhívott, hogy talált nekem munkát Dublin-ban, és most ő is ott dolgozik. Valami irodai munka, de elég jól fizet. Ne haragudj, hogy nem szóltam neked erről, hogy elmegyek, hogy ott hagylak. Nagyon jól tudom, hogy mit vesztettem ezzel, de nem akarok sokáig Dublin-ban maradni. Legtovább fél évig maradnék, hogy legyen elég pénzünk, és ne mindig apának kelljen küldeni nekünk. Kérlek, ne haragudj rám. Tudom, hogy ez így rohadtul nem volt fair veled. Sajnálom, hogy nem tudtál elbúcsúzni tőlem, de nagyon korán indult a gépem, és tudom, hogy nem hagytad volna, hogy elmenjek. Most itt ülök a repülőn, bár tudom, hogy mire megkapod ezt a levelet én már Dublin-ban leszek. Mégis késztetést éreztem arra, hogy írjak neked, hiszen a bátyád vagyok..nem volt szép tőlem, hogy köszönés nélkül elmentem. Egyáltalán nem így terveztem ezt az egészet.. Emlékszel, hogy régen hogyan tervezgettük, hogy majd együtt elmegyünk Dublin-ba? És, hogy itt fogunk élni.. ketten.. mint két szeretetteljes testvér. Ez sajnos csak félig sikerült. Egyedül leszek..illetve apával..de mégis nélküled. Már itt a reptéren is borzasztóan éreztem magam, de most, hogy már a repülőn ülök..elképesztő fura érzés, hogy nem vagy itt, nem tudhatlak magam mellett, és nem vigyázhatok az egyetlen húgomra. Ígértesd meg Harry-vel, hogy vigyáz majd rád, nem hagyja, hogy bármi bántódásod essen..és te pedig ígérd meg nekem, hogy minden nap felhívsz. Ma már ne hívj, mert be kell pakolnom a szobámba. Igen, egy rohadt szállodában fogok lakni..apa meg egy másikban, valahol a város másik végében. Tényleg ne haragudj rám, de nem tehettem mást. Üdvözlöm a srácokat. Szeretlek húgi.

David"

Ahogy olvastam a levelet szemeimet elárasztották a sós könnyeim. A borítékban találtam még egy képet is, amit a repülőről készített. Itt hagyott.. Holnap muszáj felhívnom. Még csak most ment el, de már rettentően hiányzik. Harry velem olvasta a levelet..szegény nem tudott mást csinálni, csak ült mellettem, és szorosan magához ölelt. Amikor azt hiszed, hogy minden tökéletes, és most minden helyre rázódik az életedben.. jön valami, ami lerombolja ezt az illúziót. Hiányozni fog David..Nagyon.