Hír!

Sziasztok.:)

Ne haragudjatok, hogy jó ideje nem hozok már részt, de tanulnom kell. Sokat. 8.-os vagyok, felvételiznem kell majd másik suliba ahol nézik a félévimet.. és hát még így se túl jók a jegyeim :DD szóval erre tekintettel határozatlan ideig a blog szünetel.
Be fogom fejezni mindenképp! Csak most kell nekem egy kis idő. Bocsi.:/

Sziasztok:*♥

54. rész

Sziasztok. :) Bocsi, hogy ilyen sokára hoztam új részt, és ez se a leghosszabb.. de már szarul éreztem magam, hogy életjel sincs rólam, úgyhogy remélem egy időre beéritek ennyivel.:) Igyekszem majd minél hamarabb hozni új részt, addig viszont bármi kérdésetek, vagy mondanivalótok van megtaláltok az askomon és itt bármivel zaklathattok. Nem kell feltétlen a bloggal kapcsolatosan, bármi van itt elértek.:) Jó olvasást, és léccilécci dobjatok meg egy komival.:)♥

*Holly szemszöge*

Egy pillanatra befejeződött a mocorgás, és ez idő alatt Zayn-el egyszerre ugrottunk elő, majd egy olyan látvány fogadott minket, amire egyikőnk se számított volna.
- Mi a francot keres a konyhában egy..mókus? - beszélt egy oktávval magasabb hangon Zayn majd mint egy bátor férfi, gyorsan felkapta a párnát, és erősen magához szorította.
- Szörnyű vagy, Malik.. - forgattam a szemem nevetve, majd óvatosan kinyitottam a konyhaablakot, ahol egyből kiugrott a mókus, majd gyorsan visszacsuktam és ahogy megfordultam nem bírtam nem felnevetni. Zayn úgy szorongatta azt a párnát, mint valami 2 éves kisgyerek, aki szörnyet talált az ágya alatt, és arra kér, hogy tüntessem el..
- Cat nem szokott beszólni, hogy néha milyen férfiasan viselkedsz? - nevettem fel.
- Fogd be Evans.. - vágta hozzám durcásan a párnát, de nem bírta nem elvigyorogni magát.
- Mióta hívsz te a vezetéknevemen, Malik? - vágtam vissza hozzá a párnát vigyorogva, mire egy álszent, pimasz vigyor jelent meg az arcán...
- Ne vigyorogj így.. tudom, hogy készülsz valamire Zayn..
- Úgy van, úgyhogy azt ajánlom fuss... - ezzel a lendülettel kikerültem, és rohantam fel a lépcsőn, de elkapta a bokám, így pofára estem, ő meg csak állt mögöttem és röhögött.
- Ti mit csináltok? - állt meg a lépcső tetején Harry és szúrós, álmos fejjel nézett ránk. - Tudjátok ti, hogy mennyi az idő? - dörzsölte meg a szemeit úgy, mint egy kisgyerek.
- Bocs, hogy felébresztettünk haver... csak volt egy kisméretű betörő a konyhában.. - vakarta meg vigyorogva a tarkóját Zayn, Harry pedig felsegített engem a lépcsőről.
- Malik annyira bátor, mint egy zsák molylepke.. - nevettem Harry-re.
- Sokkal bátrabb vagyok.. - hisztizett Zayn.
- Hogyne.. - sandítottam rá egy nagy vigyorral az arcomon.
- Mehetnénk aludni? Arra ébredtem, hogy átkaroltam az üres takaródat.. - biggyesztette le ajkait Harry.
- Persze, menjünk.. - mosolyogtam rá, majd összekulcsoltam a kezem az övével. - Jó éjt Malik.. - intettem vissza vigyorogva.
- Nektek is.. - nevetett, majd elsuhant mellettünk, és befutott a szobájába. Mi pedig nevetve sétáltunk el a szobáig, majd bedőltünk az ágyba és kis kifli-nagy kifli pózban fél percen belül aludtunk tovább.

*Másnap*

- Ébresztőőőőőőőő!
- Tommo, nem látod, hogy alszunk? - nyöszörögte Harry a nyakamba.
- Keljetek fel, van 1 órátok elkészülni és indulunk.. - hangjában vidámságot véltem felfedezni.
- Hova? - emeltem fel a fejem, mire Louis pofán röhögött. - Ne a kómás fejemen röhögj, hanem válaszolj te idióta.. - nevettem el magam és hozzávágtam egy párnát.
- A drága bátyád küldött pár repülőjegyet..
- Dublinba? - pattantam ki az ágyból.
- Oda.. - nevetett Lou. - Öltözzetek, mert 1 óra múlva indulni kéne.. David vár minket.. - kacsintott egyet Lou, majd kiment a szobából, de az ajtót nyitva hagyta.
- Harry drágám, kérlek szépen kelj fel.. - ültem a hátára vigyorogva.
- Jó reggelt puszit se kaptam... - dünnyögte, majd megfordult alattam, és a következő pillanatban már hanyatt feküdtem az ágyon, ő meg pimaszul mosolyogva támaszkodott felettem.
- És ha kapsz akkor felkelsz?
- Talán.. - vigyorgott, majd egy gyors csóknak induló, mély, érzelmes csók után legördült rólam és kimászott az ágyból egy szál boxerban.
- Köszönöm.. - ugrottam a hátára, majd a földön találtam magam.
- Megteszed, hogy korán reggel.. váratlanul.. nem ugrálsz rám? - nyöszörgött alattam, én meg felnevettem.
- Szóval azt mondod dagi vagyok.. - segítettem fel.
- Nem vagy dagi... husim. - vigyorodott el.
- Nagyon vicces.. - dugtam ki rá a nyelvem.
- Leharapom.. - mosolyodott el pimaszul.
- Nem fog menni.. - vigyorogtam fel rá, majd mikor közeledett hozzám és már becsukta a szemét gyorsan kibújtam a karjai közül, és rohanni kezdtem a földszintre, ahol már mindenki készen várt ránk, kivéve Zayn. Gondolom a haját csinálja.. mindegy. Berohantam a konyhába, és hallottam ahogy Harry még csak a lépcsőről rohan le, így gyorsan bebújtam az alsó szekrénybe, szegény Niall meg szerintem hülyének nézett. Megállt az evésben és mereven a szekrényre bámult, ahol elbújtam.
- Ne nézz ide, mert rájön, hogy itt vagyok..
- Psszt! - pisszegett le, mert ebben a pillanatban robbant be az ajtón Harry.
- Haver, nem tudod merre van Holly? Olyan gyorsan elrohant előlem és le kéne harapnom a nyelvét..
- Tessék? - vágott érdekes fejet Niall. - Nem érdekes.. Holly a konyha közelében sem volt és még véletlenül se bújt el sehova.. - csessze meg, Niall szarul hazudik.
- Szóval elbújt.. kösz tesó. Azt nem tudod, hogy hova bújt?
- Nem, fogalmam sincs.. - ekkor Niall odalépett a szekrény elé, ahova elbújtam és nekitámaszkodott.
- Parancsolj, adtam neked helyet..
- Állj arrébb. - nevette el magát Harry. Niall egy szót sem szólt, csak nevetve odébb lépett egyet, a következő pillanatban pedig már nyílt a szekrény ajtó.
- Most megvagy. - vigyorgott rám Hazz, és kisegített a szekrényből, és rögtön lekapott.
- Fujj... - nyávogott Niall, de a hangján hallani lehetett, hogy az arcán szétterülő vigyor lassan nagyobb mint a feje.
- Szörnyen hazudsz, szöszi. - nevettem fel, majd eszembe jutott, hogy nem ártana készülődni, mert megyünk Dublinba.
- Készülődni kéne.. úgyhogy én felmegyek a fürdőbe.. - ezzel el is löktem magam a szekrénytől és már indultam fel.
- Akkor nyomás.. - természetesen a kijelentés mellé járt egy seggre csapás is, afféle "indítás" Harry-től. Hátranéztem egy pillanatra.. Niall nevetett, Harry pedig mocskos vigyorral a képén rám kacsintott. Bolond.

53. rész

Sziasztok.. igen, még élek.:D Ne haragudjatok, hogy ennyi ideje nem hoztam új részt, de semmi energiám nem volt rá.. minden nap hazajöttem hulla fáradtan, aludtam 1 órát.. kimentem haverokkal.. hazajöttem fél 10-re és 10ig elfoglaltam magam.. aztán elaludtam.:'D Egyszerűen nem ment.. remélem azért nem haragszik rám senki.. most meg ahogy nézelődtem fb-n, találtam egy rohadt édes kisgyereket amit erre kattintva meg tudtok nézni.. hiperédes.:D  A rész nagyon rövid lett, csak már nagyon rég volt új rész, így kiraktam annyit, amennyit már megírtam... bocsi. :/ Jó olvasást.:)

*Holly szemszöge*

Nem viccelek, remegtem a filmtől.. soha nem szerettem a horrorfilmeket, mert miután megnéztem egyet mindig képzelődtem, hogy valaki elsuhant mögöttem, meg hangokat hallottam és az esetek 90%-ában nem aludtam semmit..
- Nem lehetne, hogy valaki kikapcsolja ezt a szart? - bújtam Harry nyakába szinte remegve.
- Én megvédelek, ne aggódj.. - súgta Hazz, mire a hideg futkosott a hátamon és egy pillanatra kicsit megnyugodtam... aztán hirtelen előugrott valami rondaság és megint halálra rémültem.. Szerintem életemben nem sikítottam még ekkorát.. a többiek meg persze remekül szórakoztak rajtam.
- Nagyon viccesek vagytok... én ezt nem fogom végignézni.. Harry? - néztem rá kérdő tekintettel, mire egy vigyort kaptam válaszul.
- Te ezt élvezed? - képedtem el. - Szóval így állunk.. akkor én most felrohanok a szobámba, bezárom az ajtót, és csak akkor gyertek fel ha vége a filmnek és lehetőleg ne túl ijesztően. - pattantam fel, majd felrohantam a lépcsőn, gyorsan be a szobába és már csuktam is be az ajtót. Gyorsan bezártam, ráugrottam az ágyra, betakaróztam, ölembe vettem a laptopot és felnéztem a netre.. Persze, hogy minden hirdetőoldal a paranormális jelenségekről dobta ki a hülyeségeit.. én hülye meg persze, hogy megnéztem őket. Épp egy cikket olvastam a kopogó szellemekről, mikor az ajtóm felől egy hangos koppanást hallottam..
- Srácok..? - kérdeztem bizonytalanul.. semmi válasz. - Srácok ez nem vicces.. - még mindig semmi válasz. Kezdtem egyre jobban félni.. a csendes szobában hallottam a saját szívverésem.. majd még egy koppanást...újra kisebb szívrohamot kaptam, majd mikor láttam, hogy lenyomódik a kilincs, elmondtam egy miatyánkot, hogy bezártam az ajtót..
- Szívem engedj már be..- hallottam meg végre Harry hangját, mire riadtan pattantam fel az ágyról, gyorsan kinyitottam az ajtót, berántottam rajta Harry-t, majd a lehető leggyorsabban visszacsaptam és újra bezártam.
- Héé, nyugi..
- Valami koppant... - néztem rá rémülten, mire kuncogva magához szorított. - Ne nevess, ez nem vicc... - toltam el magamtól, majd az újabb koppanásnál magamhoz rántottam Harry-t.
- Szerintem csak a srácok szórakoznak.. nyugi már.. gyere.. - húzott oda az ágyra. - Te milyen oldalakon böngészel? Szellemhistóriák? Csodálkozol, ha ilyenektől megijedsz? - nézett rám lágyan mosolyogva.
- Nem.. - feleltem halkan, mire óvatosan felnevetett, maga mellé húzott az ágyon, bezárta az oldalt, és elindított valami filmet, amiben semmi ronda, vagy ijesztő dolog nem volt.. hála istennek.. illetve Harry-nek.. bár az majdnem ugyan az.

***

Az éjszaka közepén valami zajra ébredtem, ami lentről jött.. Harry békésen szuszogott mellettem, így inkább nem ébresztettem fel, hanem kómásan, "bátran" - kezemben egy párnával - kinyitottam az ajtót.. Az emeleti lámpa le volt kapcsolva, és a földszinten is csak pislákolt valami fény. Óvatosan lépkedtem lefelé a lépcsőfokokon, és már a 4. lépcsőfoknál tartottam mikor valaki megfogta a vállam én meg felsikítottam, de befogták a szám.
- Shh, csak én vagyok..
- Muszáj a szívbajt hoznod rám, Malik?! - csesztem le suttogva, majd az újabb csörömpölés irányába fordítottuk a fejünket.
- Nem tudod ki van lent? - nézett rám.
- Fogalmam sincs. Harry alszik, te itt vagy, én itt vagyok..
- Cat alszik, Louis és Tiff.. hát.. ők nem alszanak.. - nevette el magát nekem meg kikerekedett a szemem - Niall ajtaja meg zárva van..
- Oké, akkor szerintem ez Niall... - fújtam ki az eddig bent tartott levegőt, ugyanis a csörömpölés egyre hangosabb volt, és egyre közelebbről hallottuk.
- Előre megyek, azért megnézem ki az.. - került ki Zayn.
- Itt ne hagyj a sötétben.. - meredtem rá nagy szemekkel, mire vállat vont, majd halkan elindultunk a hangok irányába, ami egy idő után egyértelműen a konyhából jött, ahol épp, hogy volt egy kis fény.
- Add azt ide.. - vette ki a kezemből a párnát.
- Milyen bátor.. - vigyorodtam el pimaszul.
- Fogd be.. - nevetett halkan. Óvatosan, és halkan próbáltunk eljutni a konyhaajtó mögé, de Zayn levert a párnával egy vázát ami hangos csörömpöléssel összetört, és a konyhában is befejeződött a mocorgás.
- Basszus.. - tátogta, majd bedobta a konyhaajtón a párnát.

52. rész

Heeyo.. na most a helyzet az, hogy ez hosszabb lett volna.. de nem túl fényes a hangulatom.. viszont az új részt már ígérgetem össze-vissza, így kijár nektek. Ha nem is valami hosszú, de azért.. mégis több mint a semmi. :):/ A következő rész időpontját inkább nem szúrom ki, mert fogalmam sincs mikor hozok újat, de igyekszem. Remélem azért tetszik, és nem szúrtam el. Komizzatok lécci. Jó olvasást :')♥

*Harry szemszöge*

Ahogy csókját éreztem ajkamon, hirtelen kicsit megszédültem, és képek ugrottak elő a fejemben. A dedikálás, a koncert, amire VIP jegyeket adtam nekik, az első csók, az első randi.. minden.. de ami a legfontosabb, hogy újra emlékszem arra, hogy ez a gyönyörű lány az enyém.. és szeretem őt, és ő is szeret engem. Te jó ég, apa leszek.
- Te-tessék? - Holly szemei könnybe lábadtak, kezeit pedig szájához emelte.
- Emlékszem.. mindenre.. Sajnálom. Szeretlek.. - alig tudtam befejezni, sírva borult a nyakamba és csak ölelt..
- Shh.. itt vagyok.. - próbáltam nyugtatgatni miközben még mindig erősen szorított magához, majd szép lassan elengedett, és egyből összekulcsolta a kezünket.
- Mehetünk? - mosolyogtam rá halványan. Bólintott egyet, majd hazafelé indultunk a sötét parkból..

*Holly szemszöge*

Már majdnem hazaértünk, mikor csörögni kezdett a zsebemben a telefon. Gyorsan előhalásztam, majd a kijelzőn villogó névtől óriási mosoly húzódott a számra.

- Szia David.. jó, hogy hívsz.. - szóltam bele a telefonba boldogan.
- Szia húgi.. mi ez a kicsattanó jókedv? Valamiről lemaradtam? - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Minden újra a régi.. - mosolyodtam el.
- Harry emlékszik rád? - hallottam a meglepődöttséget és az örömöt a hangján.
- Igen.. mindenre.. - pillantottam fel Harry-re mosolyogva, majd újra magam elé néztem, nehogy orra essek valamiben.
- Végre.. használt amit mondtam?
- Igen.. köszönöm.. ne haragudj, de leteszem, ugyanis még csak most érünk haza és a többiek is kérdezősködni fognak.. 
- Persze, menj csak.. majd hívlak, szia húgi.
- Szia Dave..

*Otthon*

Épp, hogy beléptünk a házba, egyből mindenki az ajtóban termett és kíváncsi fejjel néztek ránk..
- Mi van? - vágtam értetlen fejet, majd elkezdtem levenni a cipőmet.. Jéé... miért van itt plusz 3 cipő? Várjunk csak...Ekkor hirtelen valaki visítva a hátamra ugrott, majd még egy ember rám vetődött, a lábaim meg már nem bírták tartani a súlyt és úgy ahogy voltunk elborultunk, így a két lány -  mint kiderült, Bea és Cat - rajtam feküdt, majd pár másodperccel később visítva ugrott ránk Tiff is.
- Bahh... derohadt nehezek vagytok.. fogyózni kéne csajok.. - nyögtem fel vigyorogva, mire Tiff minél jobban rám nyomta a két másik lányt.
- Kösz, mostmár sokkal jobb.. - nyögtem fel..
- Kicsi a rakááááás! - ordította el magát Louis, és még időm se volt annyit kinyögni, hogy ne, már plusz 4 srác feküdt rajtam. Harry lemerevedve állt az ajtóban, és rajtunk röhögött.
- Srácok.. örülök, hogy nektek ez így kényelmes.. de nem érzem a jobb lábam, és azt hiszem valamelyikőtök kikönyökölte a vesémet.. megtennétek, hogy leszálltok rólam?
- Persze, hogy nem.. tudod milyen kényelmes vagy? - szólalt meg a kupac legtetejéről.. ki? Hát persze, hogy Louis.
- Harry, szedd le rólam őket könyörgöm.. - pillantottam fel rá, de majdnem kitört a nyakam, mert valaki a tarkómon támaszkodott.
- Mindjárt, csak egy kép...
- Most ezt nem mondod komolyan? - pillantottam fel rá, de megint ki akarta törni valaki a nyakam így inkább feladtam a fejem emelgetését.
- Aranyos lett.. na, Louis.. kelj fel..
- De Harry drágám olyan jól fekszek itt.. - nyávogott Louis szokásosan.. akárhányszor Harry-vel beszél úgy viselkedik mint egy lány.. néha elgondolkozok, hogy... mindegy, nem érdekes.
- Örülök neki.. csak a barátnőmnek kinyomjátok a beleit..
- A barátnődnek? - mosolyodott el Louis alatt Zayn, majd lelökte magáról Louis-t, és feltápászkodott, mire végre mindenki leszállt rólam, és újra kaptam levegőt..
- Igen. - mosolyodott el Hazz, majd átkarolta a derekam és, hogy mindenki higgyen neki, megcsókolt.
- Örülök, hogy visszatért az agyad, haver.. - boxolt bele Harry vállába Niall nevetve, majd mindenki bevonult a nappaliba.
- Filmezzüüüünk.. - ugrált csillogó szemekkel Bea Niall mellett.
- Horrort nézzünk.. - vigyorodott el Zayn.
- Miért pont horrort? Nagyon jól tudod, hogy félek az ilyen filmektől.. - vágott rémült fejet Cat.
- Pontosan... - húzódott még nagyobb vigyor Zayn szájára, Cat pedig válaszul játékosan mellkason ütötte.
- Te is félsz nem? - vigyorgott rám perverzen Harry.
- Örülhetsz, nagyon jól tudod, hogy a hideg ráz az ilyen filmektől... - vágtam egy fejet, majd levágtam magam a kanapé közepére, magammal rántva Harry-t is.
- Mit nézzünk? - fordult felénk egy pillanatra Liam a sok dvd tanulmányozása közben. - Egy ház az erdő mélyén?
- Ti azt akarjátok, hogy szívrohamot kapjak.. én érzem.. - dülledtek ki Cat szemei, és én is hasonlóképpen megriadtam a film címe hallatán, de a többiek egyöntetűen megszavazták, hogy azt nézzük, mondván "ha Cat és Holly már a címétől fél, az csak jó lehet.." így én már a film elején Harry-hez bújtam aki természetesen élvezte a helyzetet.
- Sötétíts be, Liam.. - szólalt meg Louis.
- Megöllek... - néztem rá szikrázó tekintettel, mire mindenki felnevetett, végül az egész szobára csend és sötétség telepedett.
- Bu.. - szólalt meg mellettem valaki, mire szinte Harry nyakába másztam, aki nevetve élvezte a helyzetet.
- Nagyon vicces vagy Niall... inkább nézd a filmet.. - böktem a tv irányába, ahol elkezdődött a film, Cat-el pedig szinte ugyanolyan helyzetbe helyezkedtünk. Én szorosan Harry-hez bújtam, Cat pedig szinte Zayn mögé mászott és onnan szorongatta szegényt.

Halihó

Sziasztok.

Tegnap nem sikerült belépnem a bloggerembe kb másfél órán keresztül, aztán mire végre beengedett sikerült megírnom az új részt.. de nem engedi kirakni.. kiléptem.. erre mára meg eltűnt amit leírtam -.- Úgyhogy ma este rakom majd fel az új részt, amit kivételesen tökjól megírtam, de írhatom újra.. így már annyira jó se lesz.. na mindegy. :S Este hozom az új részt.




FONTOS!

Iskola idő alatt nem tudom, hogy hogyan tudok majd részeket hozni, mivel tanulnom kell.. 8. osztály. Felvételi lesz..stbstb. Szóval a lényeg, hogy lassan amúgyis befejeződik a kis történetem, viszont amint elkezdődik a suli, nem tudom mikor lesz alkalmam új részt hozni, így szeptember 1.-től nem lesz kikötve, hogy melyik nap lesz új rész, hanem ahogy időm lesz rá, úgy hozok.

51. rész

*Holly szemszöge*

Tökre fel voltam pörögve, össze vissza ugráltam, Harry meg folyton nevetett rajtam így a jókedv alapozott volt. Mikor odaértünk kígyózó sor állt a London Eye-nál, és mindenki várt, hogy felkerüljön rá.
- Soha nem fogunk sorra kerülni Harry.. - kerekedtek ki a szemeim, ahogy oldalról néztem a sok-sok embert, akik szemmel láthatóan egyre jobban unják a várakozást, és a legtöbb tiszta ideg.. jajj. Nem szeretem a feszült embereket... mindig kötekednek.
- Gyere.. - fogta meg a kezem, és elkezdett húzni előre, a tömeg mellett. Természetesen mindenkitől kaptunk valami megjegyzést.. "ne tolakodjanak" "kinek képzelik magukat, hogy előre mennek?" "várjanak a sorukra" és az utolsó amit hallottam az volt amitől a legjobban tartottam.. "Harry?" Hátrafordultam és egy egészen pici lánnyal találtam szemben magam. Megszorítottam Harry kezét, mire megállt, és kérdő tekintettel nézett rám.
- Egy pici lány képet és aláírást szeretne tőled... - mosolyogtam rá, majd visszahúztam a kislányhoz.
- Szia.. - guggolt le hozzá mosolyogva. A kislány eszeveszetten mosolygott, hirtelen egy szót se tudott szólni.
- Amy, mit csinálsz? - sietett oda hozzá, egy tőlem pár évvel fiatalabb lány a kislányhoz és megfogta a kezét, majd felnézett a kislányról Harry-re és tátva maradt a szája. Hirtelen rám terelődött a figyelme és egy óriási mosoly jelent meg az arcán.
- Te vagy Holly igaz? - mosolygott rám kedvesen.
- Igen.. te pedig? - mosolyogtam vissza rá.
- Hannah.. örülök, hogy megismerhetlek.
- Hannah, van nálad filc? - rángatta meg óvatosan a kislány Hannah szoknyáját. Mosolyogva elkezdett keresgélni a táskájában, majd előszedett egyet és a kislány kezébe adta, Harry pedig aláírta vele a pólóját, majd megölelte.
- Emeld fel, csinálok egy képet.. - szedtem elő a telefonom.
- Csinálnád inkább ezzel, lécci? - nyújtotta felém a telefonját Hannah. Mosolyogva elvettem tőle, majd lőttem pár képet.. egyet amin mosolyognak, egyet amin hülye fejet vágnak, egyet amin Harry ad puszit a kislánynak, majd egyet fordítva.
- Te nem szeretnél képet? - fordultam Hannah felé, mire kicsit lesápadt, majd bólintott egyet. Harry letette a kislányt, majd beállt mellé Hannah.
- Amy menj oda Holly-hoz.. - lökte meg egy picit felém a kislányt, mire ő félénken mellém sétált. Gyorsan csináltam egy képet majd visszaadtam Hannah telefonját.
- Veled is szabad egy képet? - mosolyodott el félénken a picilány, majd nyújtózott, hogy vegyem fel.
- Persze.. - mosolyogtam le rá, majd felkaptam. Hannah csinált egy képet, aztán nagy nehezen elszakadtunk tőlük, mire egy 20 fős lánycsoport kezdett rohanni felénk sikítozva.
- Jajj nemár. Gyere gyorsan! - fogta meg a kezem Harry, majd rohanni kezdtünk. Össze vissza kanyarogtunk az utcákban, és már azt se tudtam, hogy hol vagyunk, mikor Harry hirtelen oldalra rántott, egy kis sikátorba.. Nekicsapódtam a mellkasának, és lihegve néztem fel rá. Elrohant a sikátor előtt a rajongócsapat, mikor végre kipihenhettük magunkat.
- Ne haragudj, hogy elrontották ezt a napot a rajongók.. - halkan beszélt, a kis sikátor mégis visszhangzott.
- Jól éreztem magam.. - mosolyogtam fel rá, majd bámulni kezdtük egymást.. Szememről lenézett a számra, majd vissza a szemembe. Államnál fogva óvatosan közelebb húzta magához a fejem, utoljára lepillantott a számra, majd lehunyta szemeit és lágyan megcsókolt.

*1 óra múlva*

Kézen fogva sétáltunk, a már sötét, utcafényekkel megvilágított utcán, mikor elhaladtunk a Hide park főbejárata előtt.. Harry hirtelen megtorpant, ezáltal visszarántott engem is.
- Mi az? - néztem rá, majd követtem a tekintetét. Mereven nézett be a bejáraton, és végigfuttatta a szemeit a fákon, majd megállapodott egy padnál. A padnál, ahol mi ültünk..
- Oda akarok menni.. - szólalt meg hirtelen.
- Hova? - néztem rá értetlenül.
- Ahhoz a padhoz.. ismerős az a hely, valamiért olyan érzésem van mintha hozzád kötődne.. - nagyot dobbant a szívem. Talán itt az alkalom, hogy végre feléledjenek benne az emlékek..
- Menjünk.. - mosolyodtam el, majd elkezdett húzni a pad felé. Mikor odaértünk csak én ültem le, ő egyfolytában forgolódott és fura arckifejezéssel nézelődött körbe-körbe.
- Harry elszédülök attól, ahogy nézlek.. nem ülsz le inkább? - kuncogtam. Elvigyorodott, majd megállt előttem és a kezét nyújtotta felém.
- Állj fel.. - halkan beszélt.. mintha el akart volna rejtőzni valaki elől, pedig nem volt ott senki. Megfogtam a kezét, majd felálltam, és kíváncsian néztem rá.
- Csókolj meg. - kért halkan.
- Ismételd.. - vigyorodtam el csillogó szemekkel.
- Csókolj meg.. - alig, hogy kimondta már rá is tapadtam ajkaira és egy hosszú szenvedélyes csókot nyomtam rájuk. Levegőhiány miatt elváltak ajkaink egymástól, és egymás homlokának döntöttük a fejünket.
- Emlékszem.. - suttogta.

:/

Sziasztok...

Akartam új részt írni, de hulla vagyok.. ez az egyik.. a másik meg, hogy eléggé szíven ütött egy komment, egy névtelen olvasómtól..

"Istenem.. Mindig várunk egy hetet...aztán meg mindig közlöd, hogy csak hétfőn hozol új részt. Akkor inkább ne írj!! Mindig kitalálsz valamit..."

Tudod én úgy gondolom, hogy nekem is jár szabadidő, és ha hétvégére programom van, és az pont vasárnap, akkor kénytelen vagyok máskor megírni az új részt.. ez az egyik. A másik az, hogy nem egyszer fordult már meg a fejemben, hogy mekkora seggfej vagyok amiért ti mindig vártok egy hetet...majd +1 napot.. és ilyenkor úgy vagyok vele, hogy "mi a fenének írok én ha mindig halasztgatom?" szval részben jogos.. de azért..na.
Ilyenkor van az, hogy rohadtul elmegy a kedvem az egész írástól.. tudom, hogy ez csak egy ember véleménye (vagy épp csak ez az egy meri a pofámba mondani |névtelenül|).. de mégis baromi szarul tud esni.. és most lehetnék bunkó és mondhatnám azt is, hogy holnap se hozok részt, mert most elment tőle a kedvem.. mert tényleg elment tőle a kedvem. De azért mert egy ember ezt mondja nekem, sokan még olvasnátok az új részt (gondolom) így holnap este felrakom..

Az esti fejfájást pedig köszönöm neked, kedves névtelen, akárki is vagy. :* :'')

Fontos!

Sziasztooook! :)

Kivételesen jó kedvem van, úgyhogy sajnálom, hogy rossz hírt hozok és nem új részt.. :D Szóval.. édesanyám (sose hívom így, csak most jókedv és bírjuk anyut. :D) ma közölte velem, hogy vasárnap strand.. mondom: de nekem vasárnap.... ő: igen? én: mindegy, átrakom másik időpontra. Szóval kénytelen vagyok átrakni az új rész időpontját.. így már megint nem vasárnap hozok új részt, hanem hétfőn. :S Remélem nem haragszotok meg érte.. gondoltam arra, hogy vasárnap korán felkelek és megírom a részt.. korábban nem tudom, mert szombaton is program, holnap egész nap feküdni fogok mert hulla vagyok már az utóbbi pár napban. Szóval. Gondoltam arra, hogy korábban felkelek és megírom.. de: 1. korán én kómás vagyok 2. tele lenne hibával 3. összefüggéstelen lenne :D 4. korán reggel megyünk és majd este jövünk valamikor haza.
Tehát most, hogy ennyit pofáztam.. a lényeg: HÉTFŐN lesz új rész. Nem tudom, hogy pontosan mikor, de hétfőn.

Bocsika. :S♥
Majd jelentkezem, Sziasztok :)♥

Díj#3

Szabályok :

- 11 dolog rólam

 - 11 válasz

 - 11 kérdés

 - 11 bloggernek tovább küldeni

11 dolog rólam: 

1.Imádom Justin Bieber-t :D

2. Durván 2 és fél éve vagyok directioner.

3. Kedvenc bandáim: One Direction, The Janoskians

4. Kedvenc 1D tagom: Harreeh :D 

5. Van egy bátyám.:)

6. Szeretnék eljutni: 

-Londonba

-Párizsba
-Hawaiira

7.  Kedvenc színem: kék, fekete.

8. 13 éves vagyok.

9. Imádok zenét hallgatni, lazulni a haverokkal, vagy ha épp olyan pillanatomban vagyok akkor egyedül ülni a szobámban és zenét hallgatni, vagy egyedül sétálni.

10. Nagy Twilight fan vagyok :3

A 11 válasz:

1. Ki a kedvenc 1D tagod?
-Harry. :)

2.Mi a kedvenc színed?
-kék, fekete

3.Van kedvenc sztárpárod? Ha igen akkor kik?
-Hát eddig Liam és Dani volt.. de mivel ők már nincsenek együtt így nincs.

4.Mikor kezdtél blogot írni??
-2012. szeptember. 30. ^^ :D

5. Miért kezdtél el írni?
-Kedvem támadt hozzá.. alapból imádok fantáziálni.. és gondoltam akkor már leírom. :)

6.Szépen rajzolsz??
-Hát.. fogjuk rá :D

7.Szereted Austin Mahone-t?
-Igen *-*

8. Ha igen, mióta?
-Mostanában kezdtem el néha hallgatni a számait.. :)

9.Mit gondolsz Selena Gomez-ről?
-Nincs róla konkrét véleményem, mint énekest nem az, hogy nem szeretem, de sose hallgattam így nem gondolok róla semmit. o.O :D

10. Szereted Demi Lovato-t?
-Igen :)

11 kérdés:

1. Hány éves vagy?
2. Kedvenc énekesnőd?
3. Szeretsz rajzolni?
4. Elítéled a melegeket?
5. Kedvenc színed?
6. Van tesód?
7. Ha igen, mennyi?
8. Szereted Justin Bieber-t?:D
9. Kedvenc idézeted?
10. Medence vagy tenger?
11. Kedvenc zenéd?:)

50. rész

Először is ne haragudjatok, hogy ennyire elhúztam az új rész megírását, csak tegnap eléggé szarul voltam.. mármint.. na mindegy, szval nem volt túl jó kedvem, és úgy nem akartam írni, mert csak egy rakat monoton szöveg lett volna belőle, meg szerintem amilyen hülye vagyok írtam volna egy depis részt.. szval ezért húztam el idáig. Remélem tetszik, kicsit rövidre sikerült, de hát na.:$ :D Jó olvasást. :)
Ja és még annyit, hogy ha chat-en van """"tőlem"""" ilyen trágár szöveg akkor az nem én vagyok, hanem az a köcsög aki a nevembe irkál.. ne vegyétek magatokra. :)

*Holly szemszöge*

Palacsinta sütés közben folyamatosan agyaltam, hogy vajon már ma visszatér-e Harry emlékezete, vagy csak rémlik majd neki valami..
- Áu.. - szisszentem fel, majd egyből nyitottam meg a hideg vizet és tettem alá a kezem.
- Mi történt? - pattant fel a fotelból Harry és rohant oda hozzám. - Megégetted magad? - húzta el a száját.
- Igen... kicsit elgondolkoztam és nem figyeltem.
- Mindjárt jövök.. - ezzel felrohant az emeletre, majd pár másodperc múlva hallottam ahogy dübörög lefelé, és már mellettem is állt...egy egészségügyi dobozzal.

- Ülj le, bekötöm a kezed.. - parancsolt rám, én meg eleget tettem a kérésének. Leültem a pultra, és néztem ahogy előszedi a fáslit, meg valami krémet.
- Hideg.. - szólt mielőtt rányomott volna egy kicsit a krémből a kezemre, én pedig felszisszentem. - Én szóltam.. - mosolygott. Gyönyörködve néztem, ahogy ráhajol a kezemre, azáltal arcába hullik a sötét barna, göndör haja. Intenzíven harapdálta a száját, ahogy koncentrált, nehogy fájdalmat okozzon nekem. Amikor feleszméltem, már be volt kötve a kezem, Harry pedig szép sorjában elpakolt mindent..én meg csak ott ültem, és néztem őt. Hirtelen felpillantott rám, majd vissza a kis dobozra..aztán újra rám..és bámulni kezdtük egymást, mire elvigyorodtam.
- Most min vigyorogsz? - vigyorodott el ő is.
- Hát ezen az egészen.. na mindegy, csinálom tovább a palacsintákat. - aprót bólintott majd eltűnt a látóteremből. Leugrottam a pultról és tovább sütögettem a palacsintákat..
- Milyen jó illatok áradnak innen.. - jelent meg csillogó szemekkel Niall a hátam mögött.
- Mindjárt készen vagyok - zártam el a gázt. - Szólj a többieknek, hogy jöhetnek enni.. - mosolyogtam rá, majd elkezdtem kenni a palacsintákat nutellával.
- Srácoooook! Kajaaaa! - ordított a fülembe, én meg rácsaptam egyet a mellkasára.
- Ilyet én is tudok te majom.. - nevettem. - Inkább segíts, hogy minél hamarabb ehess.. - nem kellett kétszer mondani. Elkezdte kenegetni lekvárral a palacsintákat, és mire megkentük az összeset, gyorsan raktam mindegyikre pár darab epret, majd mire megfordultam mindenki az asztalnál ült mint a kisgyerekek.
- Komolyan le kéne titeket fényképezni.. ilyen csendben még sosem voltatok - nevettem, majd leraktam eléjük a nagy tányérnyi palacsintát.

- Húú ez jól néz ki.. - vetette rá magát egyből Zayn, majd szép lassan mindenki evett párat. Rátelepedett a házra a csend, és.. a fiúk körében ez elég meglepő volt.
- Mi ez a csend srácok? - néztem körbe. Mindenki csak vonogatta a vállát...
- Készültök valamire? - bújtam a mellettem ülő Liam képébe, és ijesztően próbáltam nézni rá, de csak kiröhögött..
- Nem készülünk semmire, csak jól laktunk.. - nevetett Louis. Persze, eddig tartott a csend. Mindenki megköszönte a kaját, sőt, Niall még egy cuppanós puszit adott, mondván "ennyi minimum jár ezért a finom reggeliért", majd mosolyogva kimentek a konyhából... mindenki, kivéve Liam.
- Mit csináltál a kezeddel? - fogta meg óvatosan és kicsit megforgatta.. bár.. nem értem miért, hisz a kötéstől úgyse lát semmit.. de hát ő tudja.
- Palacsintát sütöttem vele.. - nevettem fel a bénaságomon.
- Segítek elmosogatni.. ne legyen vizes a kötésed.. - mosolygott rám halványan, majd összeszedte a tányérokat és elkezdett mosogatni.. Nem akartam otthagyni, így felültem a pultra, nekidöntöttem a fejem a konyhaszekrénynek és csendben néztem, ahogy mosogat.
- Hova mentek ma Harry-vel? Valamit nagyon magyarázott, hogy ide visz, meg oda visz, de azt nem volt képes kinyögni, hogy hol van az az "ide meg oda". - mutatott idézőjeleket a levegőben nevetve, majd mosogatott tovább.
- London Eye.. utána meg szeretném ha elmennénk a Hide parkba.. hátha... - elakadtam..
- Értem, Holly.. - bólintott. - Tudod én azt látom rajta, hogy ha még nem is emlékszik mindenre.. valami dereng neki... és azért ott vannak benne mélyen azok az érzések, amiket irántad érez, és kezdenek kitörni belőle.. - mosolyodott el.
- Honnan tudod? - néztem rá.
- Elég régóta ismerem őt ahhoz, hogy ezt tudjam.. - mosolygott még mindig, majd elzárta a csapot. - Mikor is mentek?
- 2kor.
- El fogsz készülni? Gondolom még fürdeni akarsz, vagy nem tudom miket csinálnak egy randi előtt a lányok - nevetett halkan. - már mindjárt dél.
- Ú, akkor el kéne mennem fürdeni.. - pattantak ki a szemeim, majd leugrottam a pultról és felrohantam az emeleti fürdőbe.

*Zayn szemszöge*

- Hát ez meg hova fut? - vágott érdekes fejet Louis, a lépcsőn felsprintelő Holly után nézve.
- Fürdeni ment.. - jött be a nappaliba Liam, majd levágta magát Niall mellé a kanapéra.
- Megy valahova? - néztem körbe.
- A London Eye-hoz.. - válaszolt Harry.
- Egyedül? - szólaltam fel egyszerre a Szöszivel.
- Dehogyis.. - nevetett rám Harry. - Velem. - vágott büszke fejet, majd egy hatalmas, elégedett vigyor ült ki az arcára.
- Zayn bekapcsolod a tv-t? - nézett rám kérlelően Niall.
- Én vagyok a legmesszebb a távirányítótól. - tágultak ki a szemeim.
- Lusta banda.. - vigyorgott Liam, majd feltápászkodott a kanapéról és bekapcsolta a tv-t.

*Másfél órával később*

*Holly szemszöge*

Halkan Paramore számok szóltak a laptopomról, én meg szolidan ugráltam rájuk, miközben tanácstalanul álltam - ugráltam - a szekrényem előtt és nem tudtam mit vegyek fel. Kinéztem az ablakon, és meglepően jó idő volt, így elkezdtem feltúrni a szekrényemet, egy farmer rövidnadrágot keresve.. természetesen a szekrényem legalján volt így mire azt megtaláltam, már kiszedtem egy fekete alapon fehér "Never give up!" feliratos pólót, meg egy fekete vans cipőt. Az öltözködés nálam kritikus téma, most mégis megvoltam egy 15 perc alatt vele. Gyorsan kivasaltam a hajam, majd ránéztem az órára. Huhh, még van 5 percem.. gyorsan feldobtam magamra egy alap sminket, zsebre vágtam a telefonomat és indulásra kész voltam.
- Mehetünk. - ugrottam le az utolsó lépcsőfokról, Harry hátára.
- Óh.. már kész is vagy? Remek.. - vigyorodott el, majd óvatosan letett a földre. Szokásosan volt felöltözve.. egy térdig érő farmer gatya, és egy fekete izompóló.
- Akkor mi elmentünk, majd jövünk.. - öleltem meg a srácokat.
- Jók legyetek.. - vigyorgott ránk Zayn, én meg játékosan meglöktem. Harry mosolyogva felém nyújtotta a kezét, mire elvigyorodtam, majd belehelyeztem tenyerébe a kezem és kimentünk az ajtón. Tiszta energiabomba voltam, így sétálás közben össze vissza ugrándoztam, és már csak egy ujjal fogtuk egymás kezét, amíg oda nem értünk a London Eye-hoz.

Szánalmas

Sziasztok.
Szval Chat-ben valami köcsög majom írt a nevemben, hogy befejezem a blogot, ráadásul titeket is "gyönyörű" szavakkal illetett. EZ NEM ÉN VOLTAM. NEM FOGOM BEFEJEZNI A BLOGOT. Illetve egyszer mégis, mikor vége lesz a történetnek, de értitek...


Te meg, aki a nevemben írtál, eláshatod magad, hogy más bőrébe bújva próbálsz feltűnést kelteni... csicska -.-"

Nincsenek komik :(

Sziasztook.!

Sokszor mondtam, hogy nekem nagyon fontosak a kommentek, a visszajelzések, hogy tetszik-e nektek egyáltalán amiket ide lefirkantok, vagy nem.. szóóóval.
Mindig csak 5 komment után hozok új részt.. és nem úgy 5 komment, hogy jön 3, válaszolok rájuk, már van 6.. hanem 5 kommentelő kell (külön 5 ember)... and.. ha vasárnapig nincs 5 komment akkor csak akkor hozok új részt, ha már összejött. Szóval ha mondjuk csak keddre lesz meg 5 komment, akkor kedden este rakok új részt. Nem akarok kicseszni senkivel, de feleslegesnek érzem olyankor az új részekkel az egy órás "szenvedést" amikor jön rá 1 visszajelzés.. kicsit szarul jön le, de mindegy. Tehát akkor 5 komment után hozok új részt, akkor is ha az nem vasárnapra van meg, hanem keddre. Ha hamarabb, akkor is csak vasárnap hozok.

Köszöntem a figyelmet.:*

49. rész

*Holly szemszöge*

Rég ébredtem már ilyen jól.. Megpróbáltam nyújtózkodni egyet, de két izmos kéz magához húzott és mozdulni sem tudtam. Hirtelen azt se tudtam ki ölel, amíg be nem szippantottam az illatát.. Óvatosan megfordultam karjai között és néztem ahogy édesen alszik. Elkezdtem játszani a hajával, mire felnyögött és belefúrta a nyakamba a fejét. Haja csikizte az arcom, és ahogy a nyakamba szuszogott kénytelen voltam visszatartani a nevetést, de nem igazán ment is felkuncogtam.
- Ssshh! - mindössze ennyit nyögött ki, mire én úgy gondoltam, hogyha ébren van akkor nevethetek így hangosan felröhögtem, ő meg csak a nyakamba vigyorgott. Átnyúltam rajta és kiszedtem a párnája alól a telefonját, hogy megnézzem mennyi az idő.
- Harry van egy ötletem. - fogtam meg állánál fogva a fejét, és kiemeltem a nyakamból, mire fáradtan kinyitotta a szemeit és bambán nézett rám.
- Hány óra van? - túrt bele a hajába..
- Fél 10. Ilyenkor a többiek tuti nincsenek fent. - arra akartam kilyukadni, hogy meg kéne viccelni a fiúkat vagy valami brutális módon, ahogy Lou szokott kelteni minket, úgy kéne most őket ébreszteni, de ő természetesen félreértett, és perverzen vigyorogni kezdett.
- Oké, most akkor verd ki a fejedből a perverz gondolataidat.. arra gondoltam, hogy úgy kéne felébreszteni a fiúkat, ahogy Louis szokott minket.
- Óó.. - egy pillanatra elszomorodott, aztán hirtelen kiugrott az ágyból és bámult rám.
- Most akkor nem jössz? - nézett rám furán.
- Jaa, hogy te most azt várod, hogy felkeljek? - nevettem. - Jövök én.. - ugrottam ki én is az ágyból, majd rohantam le a konyhába, Harry meg nevetve jött utánam.
- Tessék, fogd ezeket. - nyomtam Harry kezébe két tejszínhabot.
- Ezt akarod rájuk kenni? - nevetett.
- Pontosan. - elvettem tőle egy tejszínhabot, majd elindultunk fel az emeletre.
- Én megyek Liam és Lou szobájába, tiéd Niall és Zayn. - kaptam az utasításokat, majd halkan bement Liam szobájába, én pedig a szöszihez indultam először. A hátán fekve aludt, felső teste fedetlen volt. Soha nem néztem még úgy rendesen végig Niall testét, de attól függetlenül, hogy ez a bolond mennyit eszik egyáltalán nem husis.. sőt.. Rárajzoltam egy mosolygós fejet a mellkasára, majd gyorsan mentem is ki onnan, mielőtt felébred. Harry-vel egyszerre végeztünk, így mikor kiértem pont láttam ahogy nevetve kilép Liam szobájából, majd megy át Louis-hoz. Gyorsan elmentem a folyosó végére, majd halkan benyitottam Zayn-hez. A látványtól legszívesebben hangosan nevettem volna, de vissza kellett tartanom nehogy felébredjen. Kócosan, keresztben feküdt az ágyon, a fél takarója a földön volt és csak a lába volt betakarva. Telenyomtam a hasát és a mellkasát tejszínhabbal, majd gondolkoztam, hogy a hajába is fújjak e... Ha nem tudja meg, hogy én voltam nem lesz belőle semmi baj.. ha meg mégis megtudja csaknem öl meg. Így nyomtam egy adagot a hajára is, majd futottam vissza a szobánkba, ahol Harry már várt. A telefonját nézegette és röhögött. Levágódtam mellé az ágyra és megnéztem, hogy min nevet. Lefényképezte Liam-et és Lou-t.. hát.. ő nem túlzottan kímélte őket. Tele nyomta az arcukat, a hajukat, meg mindenhol ahol kilógtak a takaró alól..
- Én azért kicsit kíméltem őket.. - nevettem halkan.
- Minek? - nevetett fel.

*Egy óra múlva*

Békésen ültünk a tv előtt és spongyabobot néztünk, amikor az emeletről ajtócsapódást hallottunk. Összenéztünk Harry-vel és mindkettőnk arcán ott volt egy nagy vigyor, de amint hallottuk, hogy valaki dübörög lefelé a lépcsőn gyorsan visszaváltottunk poker face-be.
- Melyik barom nyomta tele a hajamat tejszínhabbal?! - hisztizett Zayn úgy, mint egy lány. Felnéztem rá, és képtelen voltam visszatartani a nevetést.
- Nem mi voltunk, de murisan festesz. - nevetett Harry is.
- Tudom, hogy valamelyikőtök csinálta ezt.. vissza fogjátok kapni.. mindketten.. - magyarázott bosszúsan, majd elment a lenti fürdőbe és becsapta az ajtót. Az emeletről újabb és újabb ajtócsapódások hangját hallottuk, de senki se sietett lefelé. Louis jött elöl és eszeveszetten röhögött, a mögötte kitágult pupillákkal csoszogó Liam-en.
- Mi ilyen vicces Lou? - néztem rá vigyorogva.
- Ez a barom.. nézd mit csinál.. - mutatott nevetve Nialler-re, aki Liam oldaláról nyalogatta le a tejszínhabot.
- Haver, te mi a fenét csinálsz? - eszmélt fel Liam, majd nevetve eltolta magától Niall-t.
- Én asszem elmegyek zuhanyozni.. - nevetett még mindig Louis, majd felment az emeletre.
- Hát.. úgy látom nekem már nincs túlzottan szükségem fürdésre, mivel lenyalták rólam a tejszínhabot. - vágott érdekes fejet Liam, mire kitört belőlem a hangos nevetés, ami visítozásba ment át, végül a földön kötöttem ki és fetrengtem a röhögéstől.
- Azért, mert most nem kaptatok ezért semmit, csak szólok, hogy vissza fogjátok kapni.. - mutogatott ránk Niall, Liam meg helyeslően bólogatott.
- Honnan veszitek, hogy mi voltunk? - vágott komoly fejet Harry, mire Liam rám mutatott, majd egy "hülyének nézel?" fejjel kiment az udvarra és beleugrott a medencébe, Niall meg rohant utána.
- Nincs kedved elmenni ma valamerre? - nézett rám Harry én meg hirtelen köpni-nyelni nem tudtam. - Elmehetnénk a London Eye-hoz.. - folytatta, és mintha kissé feszülten várta volna a válaszomat.
- Mehetünk.. - mosolyogtam rá, mire ő is halványan elmosolyodott, majd sokkal nyugodtabban nézett rám.
- Ha 2-kor megyünk az neked jó? Fél 11 van.. - nézett az órájára, majd vissza rám.
- Tökéletes. - vigyorodtam el, majd felpattantam, és nekiálltam palacsintát sütni.

48. rész

Sziasztok. Ne haragudjatok, hogy nem tegnap hoztam új részt, de a hétvégén Balatonon voltam, és azt hittem, hogy majd időben hazaérek és fel tudom rakni az új részt... hát ez a terv nem sikerült, ezért csak ma tudtam felrakni, ráadásul elég rövidre sikeredett. Remélem azért tetszik is.. :) jó olvasást. :*

*Holly szemszöge*

Felrohantam a lépcsőn, de a tetején kénytelen voltam megállni. Sok ez nekem.. Nem is tudja, hogy ez nekem mennyire nehéz, és mennyire fáj, hogy nem ölelhetem magamhoz, és... na jó, ebből elég! Csodálkozok, hogy nem bírom ezt az egészet mikor itt gyötröm magam a gondolataimmal. Okos vagy Holly, gratulálok. - Miközben gondolatban saját magammal veszekedtem - azt hiszem megőrültem - elmentem Harry gyógyszeréért. Mikor leértem a lépcsőn még mindig ott feküdt, úgy, ahogy ott hagytam... halványan rámosolyogtam, töltöttem neki egy pohár vizet és odaadtam neki a gyógyszert. Rezgett a zsebemben a telefon.. David hívott.
- Ne haragudj de..
- Menj csak. El leszek itt egy kis ideig. - szólt közbe. Mosolyogva bólintottam egyet majd felvettem a telefont, közben felmentem a szobánkba.

- Szia törpe! Azt hittem már soha nem veszed fel a telefonodat.. - nevetett fel.
- Nem vagyok törpe.. - nevettem én is. - Ne haragudj, csak épp Harry-vel beszélgettem.. illetve hát.. nem beszélgettünk, csak odaadtam neki a gyógyszert.
- Be akarod drogozni, hogy megerőszakolhasd? - nevetett megint.
- Imádom, hogy mindig magadból indulsz ki.. ezért futott el Jessica is ugye? - nevettem fel gúnyosan.
- Nem, az a csaj szimplán csúnya volt.. csak tudod a pia szépíti a nőket.. - gúnyos hang.. ez az én bátyám.
- Persze-persze.. na, de mi van veled? Hol dolgozol most? Apa?
- Kicsit lassíts, mert elfelejtem a kérdéseket.. tehát. Velem.. nos.. jól vagyok, csak üres ez a szálloda.. vagy inkább lakosztály. Óriási.. de tényleg. Apa egy vállalatnál dolgozik, neki segítek.. Most épp nincs itt.. általában egészen estig nálam van, aztán elmegy a saját lakásába.. bár, nem értem miért nem képes egy levegőt szívni velem..
- Tudod, hogy milyen.. Egyébként elolvastam a kis üzenetedet.. köszönöm a tanácsot, mindenképpen megfogadom.. talán ez tűnik a legkivitelezhetőbb ötletnek..
- Tényleg.. mi van Harry-vel..meg veled? - váltott halkabbra, és egy egészen más hangsúlyra. Máshogy beszélt..
- Hát.. hazahozták a fiúk.. Most megfájdult a feje, de egyébként semmi haladás.. mondjuk.. reggel jól beégettem magam.
- Igen? - nevetett már megint. - Mégis hogyan?
- Először is vakard le azt a vigyort a képedről - nevettem fel. - Másodszor pedig.. Lou elment.. én meg nem számítottam arra, hogy ilyen hamar hazaengedik.. okos húgocskád leült a nappaliba spongyabobot nézni Harry ruháiban.. - kénytelen voltam eltartani a fülemtől a telefont, olyan hangosan röhögött.
- Nevess csak, majd vissza kapod.. - beállt a csend..
- Hiányzol, te barom.. - szólalt meg hirtelen..
- Te is nekem.. Figyelj Dave, le kell tennem. Lent hagytam Harry-t, azt mondtam mindjárt megyek.. nem kéne megváratnom..
- Persze, megértem, menj csak.. Majd hívlak, vagy majd te. Jók legyetek, üdvözlöm a többieket. Szia..
- Átadom.. Szia Dave.

Egy darabig még néztem a telefon kijelzőjét, majd hirtelen kinyílt az ajtó, és egy bóbiskoló Harry sétált be rajta.
- Jöttél aludni? - mosolyogtam rá.
- Ühümm.. - nyögött fáradtan, majd lehuppant az ágy másik oldalára.
- Akkor én megyek is.. - keltem fel egyből.
- Ne.. - nyúlt kezem után.. Ahogy körbefonta kezét a csuklómon.. perzselődött a bőröm. - Maradj itt.. nem szeretek egyedül aludni. - kérlelt.
- Biztos ezt szeretnéd? - mosolyogtam rá.
- Igen, biztos. - mosolygott vissza rám.. melegség járta át a testem, és úgy éreztem, ha csak egy icipicivel is, de közelebb vagyok a célomhoz. A célomhoz, hogy újra emlékezzen rám...és arra, hogy apa lesz.
- Mindjárt jövök. - fogtam meg a telefonomat, majd lementem a nappaliba. A többiek már rég ott ültek, mindenki teljesen fáradtan.
- Te még élsz? - nevetett fel Zayn.
- Haha.. nagyon vicces vagy Malik.. Egyébként Dave üdvözöl mindenkit. - vigyorogtam rá.. - Harry.. nos... én..
- Jó éjt, Holly. - mosolyodott el Niall.
- Nektek is srácok.. és köszönöm. - mosolyogtam rájuk, majd felrohantam a fürdőbe. Gyorsan letusoltam, megmostam a hajam és megszárítottam. Hol a..? Remek. Nem hoztam be magammal a pizsimet.. kénytelen voltam törölközőbe csavarni magam, és úgy visszamenni a szobába. Azt gondoltam, hogy Harry már édesen alszik.. ehelyett az ágyban ült és nyomkodta a telefonját.. ám amikor meglátott vigyorogva mért végig.
- Így alszol?
- Fogd be.. - még nagyobb lett az arcán a vigyor és minden lépésemet figyelte.
- Tudod most akár előtted is átöltözhetnék, mert már láttál úgy.. - felcsillant a szeme, nekem pedig nevetnem kellett. - De ez most nem fog menni. Mindjárt jövök. - nevetve kaptam fel azt a pólót amiben mindig alszok, meg a kis sortomat és visszamentem a fürdőbe. Gyorsan magamra kaptam majd ki indultam, ám a tükör előtt megakadtam. Most komolyan Harry egyik pólójában aludjak? - kérdeztem magamtól.. aztán végül megegyeztem saját magammal és visszasiettem Harry-hez.
- Tetszik a pizsid. - valahogy éreztem, hogy nem bírja szó nélkül hagyni.. tipikus Harry. Befeküdtem mellé, elrakta a párnája alá a telefonját, és lekapcsolta az éjjeli szekrényen lévő lámpát, majd egy váratlan dolgot tett.. Átkarolta a derekam, és hátulról magához ölelt.
- Harry mit csinálsz? - kuncogtam.
- Maradj csendben.. - hallottam a hangján, hogy mosolyog. - Aludj jól..
- Te is Harry... - mosolyodtam el.. - Szeretlek.. - suttogtam.

47. rész

*Holly szemszöge*

- Félidőőő! - kiáltotta el magát kifulladva Louis, és egyből kifeküdt, a többi fiúval együtt, én meg csak melléjük ültem.
- Szerintetek érdemes lejátszani a második félidőt? 3-1 az állás, a mi javunkra. - vigyorodott el Zayn, majd lepacsiztunk.
- Sajnos tényleg.. viszont.. hogy lehet az, hogy Holly, egy törékeny lány, mégis akkorákat bele bikázott a labdába mint egy focista. - nézett körbe Lou, én pedig diadalittasan elvigyorodtam.
- Ne örülj magadnak törpe. - nevetett rám Liam.
- Nem is vagyok törpe.. - tettem karba a kezem, de végül elnevettem magam. - Hozok ki inni. - ugrottam fel, majd rögtön seggre is estem.. kicsit megszédültem. Újra felkeltem, kicsit kisebb lendülettel, így talpon maradtam és befutottam a házba. Töltöttem 5 pohárba limonádét, a sajátomat meg bent gyorsan megittam, és amilyen gyorsan lehet rohanni 5 pohárral egy tálcán, igyekeztem a srácokhoz. Harry hirtelen mellettem termett, és kivette a kezemből a tálcát.
- Elmegyek zuhanyozni. - kiáltottam oda, bólintottak egyet, majd rúgtam le a lábamról a stoplis cipőmet és rohantam fel az emeletre. Gyorsan letusoltam, megmostam a hajam, megszárítottam, majd felvettem egy kényelmesebb ruhát, ami egy fekete förvidgatyából, és egy fekete alapon, fehér "Hipsta Please" feliratos pólóból állt. Lefutottam a többiekhez.. mindenki a kanapén ült, és csendben voltak.
- Vas happenin? - huppantam le nevetve Zayn mellé.
- Szia csajszi. - vigyorgott vissza rám, majd átdobta a vállamon a kezét. Egy gyors pillantást vetettem Harry-re, és mintha elhúzta volna a száját a látványtól.. nem, az nem lehet, miért zavarná? Nem is tudja ki vagyok.. Félretettem ezt a kis gondolatsort, és elkezdtem gondolkozni, hogy mit csináljunk.
- Mennyi az idő? - szólaltam meg hirtelen.
- Fél 6.. - azta.. rendesen elment az idő..
- Van egy ötletem. - csillant fel a szemem majd kibújtam Zayn keze alól és felrohantam az emeletre. Előhalásztam a bikinimet, átfutottam a fürdőbe, gyorsan magamra húztam, felkaptam egy törölközőt, majd rohantam is le a lépcsőn, ki az udvarra. Út közben ledobtam a hintaágyra a törölközőmet, majd beleugrottam a medencébe. Miután feljöttem a víz alól a fiúk röhögve álltak a teraszajtóban.
- Mindjárt jövünk.. - kiáltott oda Liam, majd szépen sorban felrohantak az emeletre. Én addig szépen nyugodtan tovább úszkáltam, majd elsőnek Zayn érkezett meg amin eléggé meglepődtem. Neki tart a legtovább a készülődés, mégis itt van. Mondjuk csak egy fürdőgatyát kellett felhúznia.. néha annyira hülye tudok lenni. Szépen lassan odasétált a medence széléhez, majd leült és belógatta a lábát a vízbe. Kimásztam mellé, és néztük ahogy a nap éri a vizet, hogy csillog.
- Tudod.. Harry baromira féltékeny volt rám. - szólalt meg halkan.
- Mikor? - egy pillanatra se szakítottam el tekintetem a csillogó víztől. Egyszerűen olyan gyönyörű volt, ahogy csillogott, hogy nem akartam elpillantani a vízről.
- Mikor átkaroltam a vállad.. a kanapén. - aprót bólintottam, hogy tudom miről beszél.
- Honnan tudod? - kérdeztem hirtelen.
- Most, mikor felmentünk.. Harry csapkodott.. bement a szobájába, becsapta az ajtót, és hallottam, hogy továbbra is dobálózik. Bementem hozzá megkérdezni, hogy mi a baja, erre flegmán azt mondta, hogy semmi. Ezt az után csinálta, miután a nappaliban elhúzta a száját.
- Te is láttad? - lepődtem meg.
- Miért, te is láttad? - lepődött meg ő is, és érdekesen néztünk egymásra.
- Azt hittem, hogy beképzelem magamnak, de...

*Harry szemszöge*

Ez így most nagyon furán fog hangzani, hiszen nem is ismerem Holly-t.. illetve ismerem.. de mégsem.. na mindegy. Szóval.. én azt hiszem.. vonzódom hozzá. Erre Zayn az orrom előtt karolja át. A szobámban kidühöngtem magam, aztán kicsit lefeküdtem az ágyra és gondolkoztam, végül lementem a medencéhez és út közben próbáltam lehiggadni... aztán megálltam a teraszajtóban. Zayn és Holly egymás mellett ültek a medence szélén és halkan beszélgettek. Sajnos innen nem hallottam, hogy mi a téma, szóval úgy döntöttem inkább csatlakozom hozzájuk..
- Azt hittem, hogy beképzelem magamnak, de..
- Mit képzelsz be magadnak? - szakítottam félbe Holly-t, majd leültem mellé. Küldtem egy szúrós pillantást Zayn-nek, majd visszapillantottam Holly-ra.
- Öhm.. nem érdekes. Majd máskor elmondom. - kapta el zavartan a tekintetét. Értetlenkedve kapkodtam a fejem Holly és Zayn között.
- Aha.. értem.. - szólaltam meg csalódott hangon, majd beugrottam a vízbe, rámásztam a gumimatracra, feltettem a napszemüvegem és élveztem, ahogy a pólusaim megtelnek D vitaminnal. Vicces, ilyeneket a lányok szoktak érezni.. egy fiú nem mond ilyeneket.. én mégis. Imádok napozni, imádom érezni, ahogy éget a nap. Hallottam pár csobbanást, majd valaki rám ugrott és felborultunk a matraccal. Miután feljöttem a víz alól egyből tudtam, hogy Louis volt, hiszen már menekült a közelemből.
- Hova menekülsz haver? - indultam utána, majd épp elkaptam a vállánál fogva, és lenyomtam a víz alá. Egyből mindenki elkezdte lenyomni a másikat, fröcsköltük egymást, önfeledten ökörködtünk, mint a kisgyerekek. Hirtelen őrült mód fájni kezdett a fejem. Kiküzdöttem magam a többiek közül, és fejemet fogva mentem befelé. Elkezdtem szédülni, kissé homályosan látni. Valaki belém karolt, és eltámogatott a kanapéig.
- Hol van a gyógyszered amit felírt neked az orvos? - hajolt fölém Holly, és aggódó tekintettel várta, hogy válaszoljak.
- Fent.. a szobámban.. az ablak felőli éjjeli szekrényen.
- A szekrényemen.. - suttogta, majd legördült egy könnycsepp az arcán és elindult fel.
- Hé - kaptam el a kezét. - mi a baj Holly? - az ő szekrényén? Az az én szobám, és az én szekrényem.. akkor.. nem értem. Várjunk csak.. Niall azt mondta a kórházban, hogy nem Lou-val van együtt..hanem velem. Akkor.. ezek szerint egy szobában alszunk. Hűű.. - elmosolyodtam, mire gondolatmenetem végére értem.
- Hozom a gyógyszered rendben? - mosolyodott el halványan, majd felrohant az emeletre. Elképesztő ez a lány..

Feladom...

Nekem ez nem megy... elkezdem írni, egy darabig csak úgy ömlik a fejembe a sok ötlet.. aztán elfogy és szép lassan kiürül a fejem ._.
Úgyhogy ötlet hiány miatt arra jutottam, hogy újra rá kell állnom arra, hogy heti egy rész mert ez így nem lesz jó.
Szval minden héten.. mondjuk.. nézzük azt, hogy az utolsó részt vasárnap tettem fel. Tehát akkor minden héten vasárnap hozok új részt.
Bocsi. :/

46. rész

I hope u like it :) :*♥

*Harry szemszöge*

Már a kocsiban ültünk, és hazafelé mentünk, mikor Niall kitalálta, hogy éhes, így teljesen letértünk az útról és elmentünk a Nando's-ba. Niall rendelt minden félét, így, hogy hazáig enni tudjon mindenkinek fognia kellett valamit, mert nem fért el a kezében a sok kaja.
- Még mindig nem fér a fejembe, hogy hogy vagy képes ennyit enni Niall. - nézett rá furcsán Zayn. Niall felnézett rá, megrántotta a vállát és evett tovább. Felnevettem.. Niall mindig egy nagy gyerek marad. Végül megálltunk a ház előtt, és végre beszippanthattam a friss levegőt. Még mindig éreztem magamon az undorító kórház szagot.
- Kinél van a kulcs? - fordultam vissza félúton.
- Nyitva van.. tudod.. Holly itthon van. - vigyorodott el Lou. Ja, tényleg, ő itt lakik. Szépen sorban mentünk egymás mögött az udvaron az ajtóig, majd becsörtettünk. Hallottam, hogy megy a tv. Gondoltam, hogy Holly biztos a nappaliban ül.. meglepő módon hevesen vert a szívem. Beléptem a nappaliba, és egy pillanatra ledermedtem. Nem ismerem ezt a lányt, de elbűvölően néz ki.
- Szia.. - köszöntem rá, mire kiköpte a szájában lévő tejet és majdnem megfulladt. Egy ideig nevetve néztem a szerencsétlenkedését, aztán leültem a fotelba.
- Szia Harry.. - válaszolt végre a fuldoklástól könnyes szemekkel. Úgy nézett engem.. azokkal a nagy, gyönyörű, csillogó kék szemeivel.. Megsajnáltam őt. Ahogy végigmértem, felhúztam az egyik szemöldököm.
- Azok az én ruháim? - vigyorogtam kajánul. Magára nézett, majd zavartan habogni kezdett valamit.
- Semmi gond, nem zavar, nagyon jól áll. - mosolyodtam el, mire ő is elengedett egy megkönnyebbült mosolyt és elpirult.

*Holly szemszöge*

Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy Harry ma haza fog jönni. Ha tudom, akkor nem az ő ruháiban ülök le reggelizni meg idióta vízi szivacsokat nézni.

- Még ehető volt? - huppant le mellém Lou hirtelen.
- Igen, finom volt, köszi. - mosolyogtam rá.
- Aranyosak vagytok együtt.. - mosolyodott el Harry. Lefagyott a mosoly az arcomról, szemeim pedig megteltek könnyekkel.
- Mi nem vagyunk együtt.. - felelt halkan Louis. - Ő csak olyan mintha a húgom lenne. Holly mással van..együtt. - hajtotta le a fejét Lou, vele együtt én is.
- Ki a szerencsés? - mosolygott még mindig Harry. Zavartan Lou-ra néztem.. aprót bólintott, majd biccentett egyet a terasz ajtó felé, és kiment az udvarra a többiekhez.. azt hiszem fociztak.
- Figyelj Harry.. beszélnünk kell. - vizsgálgattam a lila Jack Wills-es pulcsit magamon, majd lassan felnéztem rá. Kíváncsi tekintettel figyelte minden mozdulatomat, ahogy kikapcsolom a tv-t, leteszem az asztalra a távirányítót és törökülésbe ülök vissza a kanapéra. Ahogy felnéztem rá, tekintetünk összeakadt. Már épp szólásra nyitottam a számat de nem jött ki rajta semmi hang. Egyszerűen elbűvölt a csillogó smaragd zöld szemeivel. Zavartan megráztam a fejem és elkaptam a tekintetem, mire ő felkuncogott. Szóval viccesnek találod, Styles? Ezt még vissza kapod..
- Na kezdj bele.. - mosolygott rám.
- Te vagy a "szerencsés".. - mutattam a macskakörmöket a levegőben mire meglepődött, mégis mosolygott.
- Értem... - bólogatott.
- Tudom, hogy ez most hülyén hangzik.. de be fogom bizonyítani, rendben? - halványan rámosolyogtam. Aprót bólintott majd beállt a csend. Érdekes módon kezdett kicsit kínossá válni..
- Kimegyünk a többiekhez? - nézett rám, majd biccentett egyet az udvar felé.
- Menjünk.. - mosolyogtam rá, majd felkeltem a kanapéról. Rossz tudni, hogy itt van, itt van velem, mégsem ölelhetem meg, mégsem érhetek hozzá.. tulajdonképpen, hogy itt van, mégsem lehet az enyém.
- Beálltok ti is? - kiáltott oda hozzánk Liam.
- Persze.. - válaszolt helyettem Harry, majd egy apró mosolyt küldött felém és odafutott Liam-hez. Szépen lassan odasétáltam én is, majd beosztottak egy csapatba.
- Niall, Zayn, Holly.. ti egy csapatban lesztek. Louis, Harry, ti pedig velem. Mindenkinek megfelel?
- Laposra lesztek verve haver. - nevetett fel Zayn.
- Fölényben vagyunk Zayn.. - nevetett vissza rá Liam.
- Azt te csak hiszed.. nem láttad még Holly-t focizni.. - elvigyorodtam, majd Zayn befutott a kapuba. Nialler nem lenne képes egy helyben maradni. Harry is befutott a másik kapuba majd elkezdődött a meccs.



Kicsit rövidre sikeredett, mert elég fáradt vagyok, de remélem azért tetszik..:)

45. rész

I hope u like it :) :*♥

*Harry szemszöge*

Reggel, egy üres, fehér falú szobában ébredtem. Megcsapta az orromat a tipikus kórház szag és elkapott a hányinger. Utálom a kórházakat. Ahogy feküdtem az ágyban és néztem a plafont, eszembe jutott az a lány tegnapról. Hosszú szőke haj, gyönyörű kék szemek, bomba alak.. Csak nem értem, hogy miért kéne ismernem őt. Találkoztunk már vajon? Hirtelen kinyílt az ajtó, és a srácok léptek be rajta szépen sorban, kivéve...
- Sziasztok.. Lou hol van? - húztam fel az egyik szemöldököm.
- Otthon maradt Holly-val.. - vágta rá Zayn.
- Együtt vannak? - lepődtem meg.
- Nem Harry.. - nevetett fel Niall. - Te vagy vele együtt.. de erről majd Holly fog beszélni veled. Hogy érzed magad haver?
- Fáj a fejem.. - nyöszörögtem. - Elmondaná valaki, hogy mit keresek egy dohos kórteremben?
- Tegnap reggel beesett a telefonod az ágy alá.. csörgött, siettél, hogy kiszedd és még fel tudd venni.. aztán beverted a fejed.. ömlött belőle a vér.. Az orvos azt mondta, hogy kisebb agyrázkódásod van, és egy kis emlékezet kiesésed.
- Ezért nem emlékszem arra a lányra? - világosodtam fel, a többiek meg erősen bólogattak.. Remek. Egy gyönyörű lány, akire emlékeznem kéne, de nem megy.
- Nem tudjátok, hogy mikor mehetek haza? - néztem körbe a társaságon. Még mielőtt válaszolni tudott volna bárki is, belépett az orvosom az ajtón és kiküldte a többieket.
- Nos, Mr. Styles.. úgy gondolom, hogy maga sem akar bent tartózkodni a kórházban és igazság szerint szükség sincs rá. A fejfájására kap egy gyógyszert, és még ma hazamehet.. Csak ezt előbb írja alá, kérem. - dugott az orrom alá valami papírt. Rá firkantottam a nevem, kezet fogtam az orvossal, majd elment. A srácok egyből vissza jöttek és csodálkozva nézték, hogy felülök az ágyban és nézelődök.
- Egyetlen ruhám sincs itt? - mintha Louis meghallotta volna a kérdésemet, úgy lépett be az ajtón, egy kisebb sporttáskával.
- Szia Harry.. hoztam neked pár ruhát.
- Király.. egyedül hagytad azt a lányt? - néztem fel rá egy pillanatra.
- Holly még alszik.. nagyon fáradt volt tegnap este, megviselték a dolgok.. Mikor jöhetsz haza?
- Ma.. most. Úgyhogy felöltözök és mehetünk is. - mosolyodtam el.

*Holly szemszöge*

Reggel a telefonom hangjára ébredtem.. nyűgösen a fejemre húztam a takarót.. nem akartam felkelni. Végül erőt vettem magamon és megnéztem, hogy miért csipog a telefonom...hajnali 9-kor?! Jézusom.. mi vagyok én, hogy ilyen korán keljek? Aztán mikor láttam, hogy David írt sms-t egyből felültem az ágyban, és gyorsan megnyitottam.

"Szia húgi. 
Bocsi, ha én keltettelek fel, csak tegnap miután beszéltem Louis-val és kértem, hogy adja vissza neked a telefont, azt mondta, hogy már alszol. Mondta, hogy odarakja a párnádhoz a telefont, úgyhogy tudok neked írni. Lou mindent elmesélt és.. sajnálom, de hidd el, hogy minden rendbe fog jönni, és Harry emlékezni fog rád. Tudni fogja, hogy ki vagy, csak idő kell neki. Lou mondta, hogy kérdezted, hogy mit csinálj amivel elérheted, hogy újra emlékezzen rád.. Vidd el oda ahol először találkoztatok, vidd el a Starbucks-ba a szokásos helyetekre, meg mindenhova ahol együtt voltatok.. ezzel talán feleleveníted az emlékeit, és emlékezni fog rád..és arra, hogy nemsokára apa lesz. :) 

Kitartás! Szia.:)♥"

Jól esett elolvasni ezt a rövid kis üzenetet a bátyámtól.. és nagyon jó ötletet adott. Kissé boldogabban pattantam ki az ágyból, és visszahúztam Harry ruháit. Ahogy felvettem a pulcsiját és beleszagoltam, éreztem rajta Harry bódító illatát, amitől kicsit megszédültem.. Lementem a konyhába reggeli után nézni, ám mielőtt kinyithattam volna a hűtőt, megpillantottam rajta egy kis cetlit.

Szia Holly. Ha ezt olvasod az azt jelenti, hogy nem sikerült időben vissza érnünk. Elmentem a kórházba Harry-hez és vittem neki pár ruhát, mivel egy sincs nála bent. Igyekszünk haza, a srácok már akkor sem voltak itthon mikor én felkeltem. Van reggeli a gáztűzhelyen, de nyilván észre vetted. Reggel csináltam őket, remélem még ehetőek. Jó étvágyat, sietünk. Szia :)  - Lou xx

Oda pillantottam a gáztűzhelyre..és tényleg volt ott reggeli.. Észre se vettem.. Elég szétszórt lettem az utóbbi időben. Nutellás palacsinta.. imáádom. Megfogtam az egész tányért, töltöttem magamnak egy bögre tejet és becuccoltam a nappaliba a tv elé, majd bekapcsoltam. Spongyabob maraton van, így azt kezdtem el nézni. Értelmes lények ezek.. a víz alatt strandolnak, húst sütnek, sőt.. a víz alatt van árvíz a Rozsdás rákollóban.. tök logikus. Na mindegy.. tovább néztem, majd röpke 10 perc múlva hallottam ahogy nyílik az ajtó. Semmi kedvem nem volt feltápászkodni, tovább bámultam a tv-t, ügyet sem vetve arra, hogy megjöttek a srácok.
- Szia.. - ekkor jött el az a pont, hogy majdnem megfulladtam. Meghallottam a hangját.. az Ő hangját..

44. rész /folytatás/

*Holly szemszöge*

Niall rohant az orvos előtt, majd az ajtónál gyorsan elhadarta, hogy Harry nem emlékszik rám. Az orvos bólintott majd bement a kórterembe és becsukta az ajtót.. remek.. most akkor várunk.
- Holly.. figyelj! Szerintem menj haza.. már rég óta bent vagyunk. Pihend ki magad, aludj egyet és holnap megbeszéljük, hogy most mi legyen. Rendben? - fogta kezei közé az arcomat Liam.
- Ti itt maradtok? - szipogtam.
- Igen..
- Én meg hazaviszlek és ott maradok veled.. még a végén valami hülyeséget csinálsz nekem.. - karolt át Louis, majd halványan rám mosolygott és elindultunk a kocsihoz. Miután beszálltunk a kocsiba csendben ültünk egymás mellett. Lou nem szólt egy szót sem, én pedig csendben sírdogáltam.
- Holly minden rendben lesz, hidd el. - nézett rám egy pillanatra, majd megint az utat figyelte.
- Mit csináljak Louis? Hogy érjem el, hogy megint emlékezzen rám? Belehalok, ha örökre elfelejt.. gyerekünk lesz.. - folyt le egy újabb könnycsepp az arcomon.
- Nem fog elfelejteni. Emlékezni fog rád.. Tudom. Bízok Harry-ben.. te is bízz benne.. Szeret téged. Nagyon.. - mosolygott rám óvatosan. Halványan visszamosolyogtam rá, aprót bólintottam, majd az út hátralévő részében csendben ültünk egymás mellett.

*Otthon*

- Menj, vegyél fel valami itthoni kényelmesebb ruhát, addig én csinálok forró csokit.. - tűnt el a konyhában Lou.
- Oké, mindjárt jövök.. - mondtam, majd felrohantam az emeletre. Felvettem Harry egyik melegítő nadrágját, és a Jack Wills-es pulcsiját. Út közben belenéztem a tükörbe és elszörnyülködtem a látványtól. Egy sápadt arcú, lefojt sminkű, meggyötört lány nézett vissza rám.. Ez lennék én. Egy roncs halmaz. Harry nélkül az életem elviselhetetlenné vált, egy pillanat alatt. Újra feleszméltem, hogy Harry nem emlékszik rám és a szemeim megint megteltek könnyekkel. Nem akartam sírni többet.. erősen össze szorítottam a szemem és valahogy sikerült visszafojtanom a sírást. Gyorsan bementem a fürdőbe, megmostam az arcom, lemostam az elfolyt sminkemet, és újra szembe néztem magammal. A roncshalmazzal. Csodás.. Elhessegettem a gondolataimat, és lementem a földszintre. Louis a nappaliban ült, kezében egy bögrével.. a másik az asztalon volt, és rám várt.
- Gyere, idd meg.. - mosolygott rám, majd megpaskolta maga mellett a kanapét. Halványan elmosolyodtam a gesztusán. Aranyos, hogy így gondoskodik rólam, hogy kicsit próbálja terelni a gondolataimat.. ezért imádom Louis-t. Kezembe vettem a gőzölgő nagy bögre kakaót, és lehuppantam Lou mellé. Lassan kortyolgattuk a kakaónkat, és ültünk a sötét szobában, csendben.
- Tudod Holly.. én hiszem, hogy Harry emlékezni fog rád.. - engedte le ölébe a kezét óvatosan, nehogy kilöttyenjen a forró kakaó. Egy pillanatra szúrt a szívem.. aztán elmúlt.
- Remélem Lou.. remélem.. - bámultam a gőzölgő kakaómba.
- Én meg tudom.. bízz bennem. - simított végig óvatosan a vállamon, késztetve, hogy nézzek rá. Lassan felemeltem a fejem.. láttam, hogy csillognak a szemei, és édesen mosolyog rám..
- Fura, de olyan mintha a húgom lennél.. elképzelni se tudnám már nélküled a "szürke" hétköznapjainkat. - megmosolyogtatott.
- Nekem pedig van négy fogadott bátyám.. jó érzés tudni, hogy ti mind itt vagytok nekem... - kicsit elgondolkoztam.. mind.. csak most Harry nem. Aztán eszembe jutott David. Azt mondta hívjam fel.. Letettem az asztalra a még mindig gőzölgő kakaómat, és felrohantam az emeletre a telefonomért, majd vissza Lou-hoz.
- David-et hívod igaz? - mosolyodott el.
- Igen.. már hiányzik. - mosolyogtam vissza rá, majd tárcsáztam a bátyámat. Két csörgés után felvette.

- Húgi. Végre. Azt hittem, hogy már elfelejtettél.
- Az én szeretett bátyámat? Hogy felejthetnélek el? Ne viccelj már. Mesélj, milyen Dublin-ban?
- Csodás.. gyönyörű hely.. Kár, hogy nem együtt valósítottuk meg az álmunkat. De egyszer kihozlak ide, ha alkalmam lesz rá. Látnod kell ezt a helyet. - felnevettem.
- Mindenképpen. Hiányzol Dave. - szomorodtam el egy kicsit.
- Te is húgi. Na de mesélj, mi van otthon? Jól meg vagytok Harry-vel? - a név hallatán újra könnyek szöktek a szemembe. Lou amint észre vette, kérte, hogy adjam oda neki a telefont.
- Figyelj Dave, átadom Lou-nak a telefont, ő majd mindent elmond, én már nem bírom.. majd hívj. Szia.
- Rendben. Mindenképpen hívni foglak, amikor csak tudlak. Szia húgi.

Ezzel átadtam Lou-nak a telefont. Kiment a szobából a kakaójával együtt és felment az emeletre a saját szobájába. Megfogtam a kakaómat, lassan elkortyolgattam, aztán beraktam a mosogatóba a bögrét és felmentem az emeletre. Gyorsan lezuhanyoztam, hajat mostam, majd vizes hajjal befeküdtem az ágyba és pár percen belül elaludtam a kavargó gondolataimmal.

I'm here again.. :')

Sziasztoook :)
Végre eljött a pillanat, amikor úgy döntöttem, hogy FOLYTATOM. Ma.. ma döntöttem el :D úgyhogy a napokban valamikor hozok új részt.. viszont azt még nem tudom h mikor.. de mivel szerda van, ezért biztos, hogy még a héten. Remélem nem veszítettem el sok olvasót, mert nagyon fontos nekem ez a blog, csak ugye volt ez a "balhé", hogy anyum nem örült a blognak..csak engem meg már nem érdekel. Úgyhogy remélem azért még olvasni fogjátok páran, amíg befejezem.. Azon is gondolkoztam, hogy hány részesre akarom megcsinálni, de nem tudom, nem lesz kikötve, szóval majd ahogy alakul.. Ennyit akartam csak, hamarosan jön az új rész :) Sziasztok :)♥

Sziasztook

Tényleg nagyon, nagyon, nagyon, nagyon régen hoztam már részt... viszont ez sem az :/ sikerült összehoznom a suliban, hogy 3 tantárgyból álljak bukásra. Ez úgy még önmagában megoldható lenne... mert... mindegy. Csak anyám megtalálta a blogomat.. és leszidott, hogy én ennyi idősen miket írok, meg milyen részletek vannak benne (itt gondolt az olyan részekre ahol mindig ott volt egy mondat, hogy 'a többit a fantáziátokra bízom'..) és azt mondta, hogy nem túlzottan örül ennek a blognak. Gondolkodtam azon, hogy akkor törlöm... de nem megy. Szóval tényleg fogalmam sincs, hogy mikor tudok részt hozni, mert a drága anyukám felügyeli, hogy mit gépelek ennyit (most jött be harmadszor megnézni, hogy mit írok... addig gyorsan mentettem és zártam az ablakot)..

Én tényleg nagyon sajnálom, mert imádom ezt a blogot.. meg titeket is.. de sajnos meghatározatlan ideig szüneteltetnem kell a blogot :( Ha néha tudok úgy gépezni, hogy anyuék nincsenek itthon, akkor próbálok írni. De nem tudom, hogy az mikor lesz, mert év végi vizsgára is tanulnom kellene már. Szóval akkor sajnos határozatlan ideig a blog szünetel. :'/ Sajnálom :( De szerintem én jobban mint ti :') :/

44. rész

Sziasztok.. ezer bocsánat, hogy csak most hozok részt.. viszont eszembe jutott valami. Mivel mostanában elég ritkán tudok írni, arra gondoltam, hogy amikor tudok akkor megírom a felét (kb) az új résznek, azt kirakom, majd amikor tudom a másik felét is kiírom.. Szóval most itt van egy fél rész, a másik felét fogalmam sincs, hogy mikor tudom hozni, de igyekszem majd valahogy géphez kerülni. Tehát akkor egy fél rész, és ugyan úgy 4 komi után hozom a másik felét. Remélem tetszik, jó olvasást ^^xx♥

*Holly szemszöge*

Hagytam, hogy a többiek előre menjenek, én utoljára mentem be a kórterembe. Bevallom, féltem... Lehajtott fejjel álltam, és a cipőmet kémleltem, mintha olyan baromira érdekes lenne. Fájdalmas csend uralkodott a szobában, és éreztem, hogy mindenki engem néz.. Lassan, óvatosan felemeltem a fejem, és az ágyon fekvő Harry-re tévedt a tekintetem. A feje be volt kötve, infúzióra rakták, a sok vér vesztés miatt. Borzasztó volt így látni Őt. Emésztett a gondolat, hogy ha csak egy kicsivel előbb nyitom ki a számat... ha csak pár pillanattal hamarabb szólalok meg.. akkor nem üti be a fejét, és nem jut kórházba. Lassan az ágy mellé sétáltam, odahúztam egy széket és könnyeimmel küszködve fogtam meg Harry kezét és néztem ahogy édesen szuszogva alszik.
-Kimegyek felhívom Paul-t..-szólalt meg halkan Zayn. Lehunyt szemmel bólintottam egyet, közben éreztem, hogy újabb könnycseppek folynak le az arcomon.
-Holly mi most kimegyünk.. Egyedül hagyunk vele egy kicsit..-tette vállamra a kezét gyengéden Niall.
-Köszönöm..-suttogtam. Ennyi jött ki a számon...a sírás egyszerűen fojtogatott. Szép lassan kisétáltak az ajtón, így egyedül maradtam Harry-vel. Kiment a testemből minden erő, képtelen voltam tartani a fejemet így homlokomat Harry kezének döntöttem.
-Harry.. nem hiszem, hogy hallod amit most mondok, de muszáj elmondanom, hogy végtelenül sajnálom, és csak magamat okolhatom, hogy ide kerültél. Ha hamarabb szólalok meg talán nem lennél most itt...így. Remélem egyszer meg tudod ezt nekem bocsájtani.-ahogy suttogva beszéltem Harry-hez, hirtelen nyöszörgést hallottam. Minden erő visszatért a testembe, és hihetetlen sebességgel kaptam fel a fejemet.
-Harry? Harry hallasz?-apró mosoly húzódott a számra mikor aprót bólintott.

-B-borzasztóan sajog a fejem..-tette kezét a homlokára, és egészen meglepődött, amikor a fáslit kitapintotta a kezével.
-Hol vagyok?-nyitotta ki óvatosan a szemeit, majd rám nézett. Egy pillanatra mintha összezavarodott volna.-És te? Te ki vagy?-vágott értetlen fejet. Én pedig egyszerűen megsemmisültem.
-T-te nem tudod, hogy én ki vagyok?-sápadtam el, kezemet egyből a szám elé emeltem, szemeim pedig újra megteltek könnyekkel.
-Tudnom kéne?-vágott fancsali fejet, majd kihúzta a kezét a kezem alól. Megsemmisülve álltam fel, és az ajtóig higgadtan elsétáltam, majd ahogy kiléptem az első ember nyakába borultam és csak zokogtam. Liam egyből visszaölelt, simogatta a hátam, próbált megnyugtatni.
-Nem tudja ki vagyok..-motyogtam a nyakába, mire egy kicsit eltolt magától.
-Micsoda?
-Nem tudja, hogy ki vagyok.. nem ismer meg.. nem ismer fel érted?-elkezdtem hisztizni, és egyre jobban sírtam. Nem lehet.. nem.. egyszerűen képtelenség.
-Elmegyek szólok az orvosnak, hogy felébredt..-rohant el Niall, majd pár perc múlva vissza is tért az orvossal a nyomában.

43. rész

Sziasztok :') de hiányzott már az írás.. 2 órára megkaptam a gépet úgyhogy gondoltam írok egy új részt.. nem sikerült valami hosszúra, és szokásomhoz híven megint úgy gondolom h nem a legjobb de majd ti eldöntitek.. és akkor megint 4 komi után valamikor amikor tudom hozok új részt :) jó olvasást♥

*Holly szemszöge*

Nem tudom mennyi lehetett az idő, de egy telefon csörgésére ébredtem. Harry halkan nyöszörgött, majd a fejére húzta a takarót. Halkan felnevettem, majd kómásan kikászálódtam az ágyból és igyekeztem megtalálni a hangforrást..több-kevesebb sikerrel..
-Hol a rákban van a telefonom?-mérgelődtem halkan, miközben ami a kezem ügyébe akadt elhajítottam a szoba másik felébe.
-Ez az enyém..-dünnyögött Haz, majd idegesen lerántotta magáról a takarót, felpattant, ráütött a villanykapcsolóra és az ágy alatt keresgélte a telefonját.
-Megvan..-ujjongott.
-Vigyázz a feje...-akartam szólni, hogy le ne fejelje az ágyat de már késő volt. A feje nagyot koppant, majd pár sor szitkozódás után felkelt és közben fogta a fájó pontot.
-Úristen, jól vagy?-siettem oda mellé, és elemeltem a kezét a fejétől mire felszisszent.
-Jézusom Harry, vérzik a fejed..-sápadtam el, majd megfogtam a kezét, és húzni kezdtem a fürdőbe.
-Holly...álljunk meg...sz-szédülök..-nyöszörgött mögöttem halkan szegény, majd hirtelen nekidőlt a falnak és lecsúszott a földre, közben fogta a fájó pontot a fején.
-Harry nézz rám.. minden rendben? Harry! Szólok Louis-nak oké? Maradj itt..-na nem mintha szerencsétlen el tudna menni bárhová is ilyen állapotban. Miközben rohantam Louis szobája felé felpillantottam a falon lógó órára..10 óra van..reggel. Akkor nem is ébresztő volt? Valaki kereste Harry-t.. nagyszerű, hívhatom vissza azt a valakit is.. Louis szobájának ajtaját nemes egyszerűséggel feltéptem, majd nagy meglepetésemre Louis a bőröndjébe pakolászott.
-Louis nem érdekel, hogy hol tartasz a pakolással, gyere gyorsan, Harry fejéből ömlik a vér, szédül, és a falnál ül.. nem tudom mit csináljak vele..-kezdtem el rángatni ki a szobából, majd éreztem, hogy gombóc képződik a torkomban és a sírás küszöbén állok. Louis kétségbe esetten rohant utánam, majd amint meglátta ahogy Harry a földön ül tárcsázta a mentőket. Louis kétségbeesett hangos kioktatására mindenki összegyűlt a folyosón, és értetlenül álltak és nézték, hogy mi történik.
-Holly menj, öltözz fel, addig én itt maradok Harry-vel.. be fogják vinni a kórházba, oda meg nem jöhetsz pizsiben..-hálásan bólintottam egyet, majd berohantam a szobánkba, felvettem egy kék csőgatyát, egy szürke dorkót, és Harry egyik fekete pulcsiját, gyorsan megfésülködtem és mentem is vissza a többiekhez, Harry mellé.
-Holly mi a fene történt itt?-szólt hozzám Louis, aki még mindig telefonált.
-Beütötte a fejét..-vázoltam a helyzetet tömören és gyorsan, mire mindenki megrökönyödve nézett rám, majd Harry-re.
-Harry.. figyelj.. a mentősök mindjárt kijönnek, be fognak vinni a kórházba.. elég csúnya seb van a fejeden..-beszélt hozzá Zayn, de Harry valószínűleg alig értett bármit is abból amit mondtunk neki, ugyanis egyfolytában azt hajtogatta, hogy nagyon szédül, és majd leragadtak a szemei.
-Harry el ne aludj.. Harry figyelj rám.. Harry! Harry nézz rám!!-éreztem, hogy már nem kell sok és sírógörcsöt kapok. Hallottam ahogy közeledik a mentőautó, és kezdtem kizárni a külvilágot. Csak Harry-re tudtam koncentrálni, meg Zayn-re, aki félig a vállára kapta és mutogatott, hogy segítsek neki. Nagy nehezen levonszoltuk a kanapéra, majd ahogy a mentősök beléptek rögtön hordágyra tették, és vitték ki a mentőautóba, mi meg mentünk utánuk.
-Egy valaki eljöhet velünk, a többiek kocsival jöjjenek utánunk. A megyei kórházba visszük be.-nézett ránk a mentős.
-Holly menj te.. mi majd utánatok megyünk..-simította meg a hátamat óvatosan Niall, a többiek pedig automatikusan elindultak az autókhoz.
-Köszönöm..-öleltem meg hálásan Niall-t, majd gyorsan beugrottam a hordágy mellé és rögtön száguldozni kezdtünk a kórház felé.
-Pontosan mi is történt vele?-nézett fel egy pillanatra rám a mentős, majd vissza Harry-re, és elkezdte kitisztítani a sebet, infúzióra rakta.
-Beesett az ágy alá a telefonja, és mikor hajolt fel beütötte a fejét.. aztán elkezdett vérezni, mondta, hogy szédül, és többször is majdnem elaludt..-hadartam el.
-Értem.. Hogy hívják magát?
-Holly Evans vagyok, de ez most miért lényeges?!
-Maga a barátnője?
-Felesége..
-A fiú neve?
-Harry Styles..
-Harry Styles..-ízlelgette a nevet.-Miért olyan ismerős nekem ez a név?
-Nem érdekel, hogy miért ismerős magának a neve, ez most rohadtul nem fontos..-kiabáltam rá idegesen, majd a kórházig csendben ültem és imádkoztam, hogy ne legyen semmi komolyabb baja.

*Kórházban*

Mikor odaértünk Harry-t bevitték a sürgősségire, és bevitték egy kórterembe, ahol azonnal 3 orvos kezdte vizsgálni. Épp bementem volna, mikor egy nő megállított.
-Kérem! Oda nem mehet be! Üljön le, amint kijön a főorvos el fog mondani mindent..-nézett rám kérlelve, majd otthagyott. Csendben leültem, fejemet kezeim közé temettem és csendes zokogásban törtem ki.. Úgy éreztem mindenről én tehetek, én vagyok a hibás amiért nem figyelmeztettem időben. Éreztem ahogy egyre több könnycsepp folyik le az arcomon, és eláztatják a bőröm. Hirtelen kicsapódott az emeleti ajtó, és a többiek rohantak oda hozzám. Ahogy odaértek hozzám felpattantam és Zayn rögtön odajött hozzám és szorosan átölelt.. elkezdett nyugtatgatni, hogy ne féljek, nem lesz semmi baj..Ahogy ezeket mondta.. nem tudtam hinni neki. Éreztem, hogy ebből nem kis baj lesz, és egyre jobban sírtam és szorítottam magamhoz őt.
-Zayn én félek..-nyögtem ki valahogy.
-Ne félj Holly.. nem lesz semmi komoly baja.. higgy nekem.. Holly nyugodj meg..-halkan beszélt hozzám, simogatta a hátamat, próbált nyugtatgatni, ami most rendkívül jól esett. Bő fél óra múlva sikerült lenyugtatnia, majd megpuszilt, és leültetett a székre. Pár perc múlva a főorvos kilépett az ajtón, egy kórlapot olvasgatva.
-Mrs. Styles?-szólított meg az orvos..Dr. Hauptmann.

-Tessék!?-álltam fel rögtön.
-Mr. Styles-nak enyhe agyrázkódása van.. még nincs eszméleténél, infúzióra van kötve. Az enyhe agyrázkódás miatt elképzelhető egy rövid memória kiesés.
-Az mit jelent doktor úr?-szakította félbe Louis az orvost.
-Egy ideig nem biztos, hogy emlékezni fog dolgokra..vagy személyekre.
-Mennyi ideig?-sürgettem Lou-val egyszerre.
-Pár nap mire visszatér az emlékezete, de nem garantált, hogy bármit is elfelejt majd..
-Bemehetünk hozzá?-szólalt meg ma először halkan Liam.
-Persze, de ne maradjanak sokáig. Még pihennie kell.
-Köszönjük Dr. Hauptmann.-fogott kezet vele Zayn, majd az orvos ott hagyott minket, mi meg egyből bementünk a kórterembe.

Sziasztok :|

Sziasztok :') :/
Megint nem hoztam új részt... csodálom, hogy még nem pártoltatok el a blogomtól..
A helyzet az, hogy anyumék beszéltek az osztályfőnökömmel.. megmondta anyáméknak h ha így folytatom akkor meg fogok bukni.. sosem tanulok stb.. anyámék elvették tőlem a gépet, a tabomat, a telefonomat..mindent, amin netezni és esetleg blogolni tudtam volna.. Nem tudom, hogy mikor gépezhetek megint, most is csak azért tudtam ideülni mert anyáék elmentek sétálni.. szval 10 perc és jönnek vissza.. gondoltam, hogy most írok.. de 10 perc alatt leírok kb 10 sort.. azzal meg nem megyünk semmire.. Szóval.. a lényeg az lenne, hogy; fogalmam sincs, hogy mikor sikerül majd az új részt felraknom.. nem akarom felfüggeszteni a blogot.. mert... nos, mert nem. Túl fontos nekem a blog, meg ti rendszeres olvasók ahhoz, hogy felfüggesszem..♥ De tényleg nem tudom mikor fogok új részt hozni.. mert 10 perc alatt nem tudok megírni egy új részt.. majd próbálok írni ha tudok gépezni.. remélem nem pártoltok el ez miatt a blogomtól.. bár megérteném.. de.. értitek. :$ :D legyetek jók.. Sziasztok :*♥

Pár új dolog

Sziasztok :) mivel.. nem sűrűn komiztok.. és nekem elég jól jönne egy kis támogatás, hogy tudjam, nem feleslegesen írok.. ezért arra gondoltam, hogy ezentúl csak akkor hozok új részt szombaton ha megvan a 4 komi, hamarabb nem.. ha szombatig se jön össze a 4 komment, akkor az lesz, hogy szombaton nem rakom fel az új részt, hanem majd ha megvan a 4 komi.. tehát.. ha ti mondjuk.. szombatig nem csapattok 4 komit.. és csak hétfőre jön össze, akkor hétfőn fogom elkezdeni írni az újat és így tovább. Remélem ezzel nem lesz probléma.. én addig nem fogok válaszolni a komikra, amíg össze nem jön a 4, csak utána. Ennyi lettem volna mára :) 

Boldog nyuszit mindenkinek :)♥