51. rész

*Holly szemszöge*

Tökre fel voltam pörögve, össze vissza ugráltam, Harry meg folyton nevetett rajtam így a jókedv alapozott volt. Mikor odaértünk kígyózó sor állt a London Eye-nál, és mindenki várt, hogy felkerüljön rá.
- Soha nem fogunk sorra kerülni Harry.. - kerekedtek ki a szemeim, ahogy oldalról néztem a sok-sok embert, akik szemmel láthatóan egyre jobban unják a várakozást, és a legtöbb tiszta ideg.. jajj. Nem szeretem a feszült embereket... mindig kötekednek.
- Gyere.. - fogta meg a kezem, és elkezdett húzni előre, a tömeg mellett. Természetesen mindenkitől kaptunk valami megjegyzést.. "ne tolakodjanak" "kinek képzelik magukat, hogy előre mennek?" "várjanak a sorukra" és az utolsó amit hallottam az volt amitől a legjobban tartottam.. "Harry?" Hátrafordultam és egy egészen pici lánnyal találtam szemben magam. Megszorítottam Harry kezét, mire megállt, és kérdő tekintettel nézett rám.
- Egy pici lány képet és aláírást szeretne tőled... - mosolyogtam rá, majd visszahúztam a kislányhoz.
- Szia.. - guggolt le hozzá mosolyogva. A kislány eszeveszetten mosolygott, hirtelen egy szót se tudott szólni.
- Amy, mit csinálsz? - sietett oda hozzá, egy tőlem pár évvel fiatalabb lány a kislányhoz és megfogta a kezét, majd felnézett a kislányról Harry-re és tátva maradt a szája. Hirtelen rám terelődött a figyelme és egy óriási mosoly jelent meg az arcán.
- Te vagy Holly igaz? - mosolygott rám kedvesen.
- Igen.. te pedig? - mosolyogtam vissza rá.
- Hannah.. örülök, hogy megismerhetlek.
- Hannah, van nálad filc? - rángatta meg óvatosan a kislány Hannah szoknyáját. Mosolyogva elkezdett keresgélni a táskájában, majd előszedett egyet és a kislány kezébe adta, Harry pedig aláírta vele a pólóját, majd megölelte.
- Emeld fel, csinálok egy képet.. - szedtem elő a telefonom.
- Csinálnád inkább ezzel, lécci? - nyújtotta felém a telefonját Hannah. Mosolyogva elvettem tőle, majd lőttem pár képet.. egyet amin mosolyognak, egyet amin hülye fejet vágnak, egyet amin Harry ad puszit a kislánynak, majd egyet fordítva.
- Te nem szeretnél képet? - fordultam Hannah felé, mire kicsit lesápadt, majd bólintott egyet. Harry letette a kislányt, majd beállt mellé Hannah.
- Amy menj oda Holly-hoz.. - lökte meg egy picit felém a kislányt, mire ő félénken mellém sétált. Gyorsan csináltam egy képet majd visszaadtam Hannah telefonját.
- Veled is szabad egy képet? - mosolyodott el félénken a picilány, majd nyújtózott, hogy vegyem fel.
- Persze.. - mosolyogtam le rá, majd felkaptam. Hannah csinált egy képet, aztán nagy nehezen elszakadtunk tőlük, mire egy 20 fős lánycsoport kezdett rohanni felénk sikítozva.
- Jajj nemár. Gyere gyorsan! - fogta meg a kezem Harry, majd rohanni kezdtünk. Össze vissza kanyarogtunk az utcákban, és már azt se tudtam, hogy hol vagyunk, mikor Harry hirtelen oldalra rántott, egy kis sikátorba.. Nekicsapódtam a mellkasának, és lihegve néztem fel rá. Elrohant a sikátor előtt a rajongócsapat, mikor végre kipihenhettük magunkat.
- Ne haragudj, hogy elrontották ezt a napot a rajongók.. - halkan beszélt, a kis sikátor mégis visszhangzott.
- Jól éreztem magam.. - mosolyogtam fel rá, majd bámulni kezdtük egymást.. Szememről lenézett a számra, majd vissza a szemembe. Államnál fogva óvatosan közelebb húzta magához a fejem, utoljára lepillantott a számra, majd lehunyta szemeit és lágyan megcsókolt.

*1 óra múlva*

Kézen fogva sétáltunk, a már sötét, utcafényekkel megvilágított utcán, mikor elhaladtunk a Hide park főbejárata előtt.. Harry hirtelen megtorpant, ezáltal visszarántott engem is.
- Mi az? - néztem rá, majd követtem a tekintetét. Mereven nézett be a bejáraton, és végigfuttatta a szemeit a fákon, majd megállapodott egy padnál. A padnál, ahol mi ültünk..
- Oda akarok menni.. - szólalt meg hirtelen.
- Hova? - néztem rá értetlenül.
- Ahhoz a padhoz.. ismerős az a hely, valamiért olyan érzésem van mintha hozzád kötődne.. - nagyot dobbant a szívem. Talán itt az alkalom, hogy végre feléledjenek benne az emlékek..
- Menjünk.. - mosolyodtam el, majd elkezdett húzni a pad felé. Mikor odaértünk csak én ültem le, ő egyfolytában forgolódott és fura arckifejezéssel nézelődött körbe-körbe.
- Harry elszédülök attól, ahogy nézlek.. nem ülsz le inkább? - kuncogtam. Elvigyorodott, majd megállt előttem és a kezét nyújtotta felém.
- Állj fel.. - halkan beszélt.. mintha el akart volna rejtőzni valaki elől, pedig nem volt ott senki. Megfogtam a kezét, majd felálltam, és kíváncsian néztem rá.
- Csókolj meg. - kért halkan.
- Ismételd.. - vigyorodtam el csillogó szemekkel.
- Csókolj meg.. - alig, hogy kimondta már rá is tapadtam ajkaira és egy hosszú szenvedélyes csókot nyomtam rájuk. Levegőhiány miatt elváltak ajkaink egymástól, és egymás homlokának döntöttük a fejünket.
- Emlékszem.. - suttogta.