2. rész

Meghoztam a 2. részt! Remélem tetszeni fog! :)

*Holly szemszöge*

Kedd van. Már csak 3 nap, és konceert.-ezekkel a gondolatokkal ébredtem, majd mentem a reggeli teendőimet elvégezni. Benyitottam a fürdőszobába és egész elviselhetően néztem ki. Reggel ha felébredek általában olyan vagyok mint egy zombi, de most nem. Egy kicsit gondolkodtam még ezen, majd beálltam a zuhany alá, megmostam a hajam és letusoltam. Egy törölközőben lementem reggelizni, majd kicsit megijedtem a látványtól. Dav-nek szokása korán reggel áthívni a haverjait, és ez most is így történt. Legtöbbször szól még előző este, hogy reggel ne lepődjek meg, de ez tegnap valahogy kimaradt.
-Helló srácok.-köszöntem full vörösen, mivel ahogy beléptem a konyhába mindenki végigmért.
-Szia Holly. Jó a rucid.-szólt oda nevetve Adam.
-Csövi Dav.-pacsiztam le a bátyámmal, majd egy grimaszt küldtem Adam felé, töltöttem egy pohár tejet és felsiettem a szobámba felöltözni. Kinéztem az ablakon és meglepően jó idő volt. Hét ágra sütött a nap, ezért kerestem egy farmer rövid gatyát, és egy félvállas pólót. Épp elkészültem, mikor Adam feltépte az ajtómat.
-Őő.. Mit szeretnél Adam?-kérdeztem tőle elég érdekes hangon, ezért nevettünk egyet rajtam.
-Csak Dav küldött fel érted, és ha kész vagy akkor indulni kéne a suliba.-mondta, majd leült az ágyamra és nézte ahogy bepakolom a cuccaimat a táskámba. Mivel már kezdett zavarni, hogy engem bámul, ezért szóltam neki.
-Adam.. mire vársz?-kérdeztem tőle, majd rá néztem és vártam a választ.
-Rád.. mire várnék?-kérdezett vissza, és még mindig nem vette le rólam a szemét.
-Megoldom egyedül is. Meg tennéd, hogy kimész?-kértem meg, mire felpattant majd mielőtt kiment volna a szobából megpuszilta az arcomat.
-Oké, ez fura volt...-beszéltem magamhoz, miután hallottam, hogy Adam lemegy a lépcsőn és szól Dav-nek, hogy mindjárt mehetünk. Úgy döntöttem, hogy nem törődök ezzel, és megcsináltam a hajam, majd felhúztam egy adidas cipőt és lementem a srácokhoz.
-Kész vagyook!-közöltem mindenkivel, majd egyszerre kapták a fülükhöz a kezüket.
-Hugi akkor is megértjük, ha nem ordibálsz..-mondta Dav, majd felkapta a kocsikulcsot és elindult felhúzni a cipőjét. Mindenki követte őt, majd amint kész lett, elindultunk a kocsihoz. Gyorsan beültem előre, hogy ne kelljen hátul nyomorognom és bekapcsoltam a zenét. Amint beértünk a suliba odamentem a csajokhoz akik megint vigyorogva vártak.
-Sziasztok.. kitalálom.. megint hallottátok, hogy jövünk?-kérdeztem nevetve, mire mindenki csak bólintott.
-Amúgy.. Adam-ékkel jöttetek??-kérdezte nagy szemekkel Cat.
-Jah.. és képzeljétek.. nagyban készülődök a szobámban erre bejön Adam......-és elmeséltem nekik mindent, mire Bea dülledt szemekkel nézett rám.
-Adam szerelmes beléd?-kérdezte olyan hangosan, hogy Adam rám nézett, majd full vörösen elfordult.
-Úgytűnik.. de nekem nem jön be.. nem az esetem..-magyaráztam a lányoknak.
-Holly beszélhetnénk?-jött oda hozzám David, majd elrángatott a lányoktól meg sem várva mit mondok.
-Miaz Dav?? Mi ilyen fontos, hogy így kell iderángatnod?-kérdeztem enyhén idegesen.
-Héé.. először is.. nyugodj már meg, és bocsi.. másodszor.. Adam szerelmes beléd, de én nem szeretném ha összejönnél vele.. nem arról híres, hogy hosszú kapcsolatai vannak..-mondta Dav és elhúzta a száját.
-Megnyugodhatsz, mert nekem nem jön be Adam..-magyaráztam neki, mire hirtelen megölelt és visszament a haverjaihoz. Tiff rögtön odarohant hozzám és faggatni kezdett. Én csak legyintettem egyet, majd elindultunk be a suliba. 1. óra töri. Húú de jó. És ráadásul dolgozatot írunk. Mégjobb.. Már 10 perce ültünk a teremben, de még mindig nem jött a tanár. 2 perc múlva betoppant egy számomra teljesen ismeretlen nő, és kiment a táblához.
-Gyerekek.. Ma elmarad az 1. órátok, mert a tanárnő beteg lett.-mondta majd kiment a teremből.
-Nagyszerű.. ezért tanultam annyit..-morogtam, mire Bea felnevetett.
-Mivan?-kérdeztem tőle, mert nem igazán értettem, hogy mi ilyen vicces.
-Te.. tanulni.. ugyanmár.-mondta még mindig nevetve.
-Tegnap valószínűleg rosszul voltam, mert órákon keresztül a töri könyv felett görnyedtem..-mondtam, mire Bea nagy szemekkel nézett rám és megfogta a homlokomat, hogy nem-e vagyok lázas, én meg majdnem megfulladtam a röhögéstől.

*Órák után*

Ma 2 kor végeztem, és mivel Dav már hazament, ezért gyalogolnom kell. 20 perc alatt hazaértem, majd bedőltem az ágyamba, az ölembe vettem a laptopot és felmentem twitterre. Liam megint kiírt valamit. Azt hittem, hogy hallucinálok.

@Real_Liam_Payne Holnap este 6 kor szabadtéri dedikálás lesz a Temzénél. Mindenkit várunk! RT ha jössz! Sziasztok :)

Amint elolvastam gyorsan írtam a lányoknak msn-en, hogy holnap dedikálás lesz és mindenképp el kell mennünk. Természetesen mindenki eljön. Annyira izgatott lettem, hogy előkészítettem egy alkoholos filcet, a CD-t, mindenkiről egy posztert, és egyet amin mindenki rajta van. Elköszöntem a csajoktól, és lementem kaját csinálni magamnak. Kinyitottam a hűtőt és teljesen üres volt.
-David!! Ti kiettétek reggel a hűtő tartalmát a haverjaiddal??-kiabáltam fel az emeletre.
-Igen!! Bocsi, rendelj pizzát!-kiabált vissza. Ez nem is rossz ötlet. Megkerestem a telefonomat és rendeltem egy pepperonis pizzát. Fél óra múlva ki is hozták, majd felmentem szólni Dav-nek, hogy megjött a pizza és leültünk enni.
-Dav.. Reggel Adam amikor feljött hozzám úgy ment ki a szobámból, hogy megpuszilt.. viszont te is tudod, hogy nekem nem az esetem.. le akasztanád rólam? kérlek.-kérleltem Dav-et.
-Tényleg?? Ezt eddig nem is mondtad. Jó, majd beszélek vele.-mondta, majd megint enni kezdett.
-Köszi.. én tele vagyok.. felmegyek a szobámba.. Egyébként apa merre van? Már tegnap sem találkoztam vele.-kérdeztem tőle, mire Dav nyelt egy nagyot és magyarázni kezdte.
-Hát.. Apa üzleti úton van Boston-ban..-mondta Dav.
-Értem.. már megint csak a munka.. nem tudod esetleg, hogy mikor jön haza?-kérdeztem tőle, majd Dav megint nyelt egyet.
-Hát.. elvileg 2 hónapig miénk a ház..-mondta kicsit vidáman, de azért szomorú volt amiért nem láthatja apát, pont mint én.
-Értem.. az végül is jó.. hétvégén buli?-kérdeztem vigyorogva.
-Benne vagyok.. Itthon, vagy szórakozóhelyen?-kérdezett vissza vigyorogva.
-Itthon!-válaszoltam, majd felmentem a szobámba, és nekiálltam tanulni. Pár óra tanulás után úgy döntöttem, hogy sétálok egyet. Elmentem a Hyde Park-ba, ahol már csinálták a színpadot a srácoknak. Ezen elmosolyodtam, majd leültem egy padra. Megláttam ahogy Adam felém tart és már fogtam a fejem.
-Szia Holly! Mit csinálsz?-köszöntött kedvesen, de nekem semmi kedvem nem volt a bájcsevegéshez.
-Szia Adam. Minek tűnik? Nézem ahogy építik a színpadot.-válaszoltam flegmán, mert tényleg semmi kedvem nem volt Adam-hez. Egyedül akartam lenni egy kicsit, és gondolkozni.
-Értem.. Holly szeretnék elmondani valamit..-kezdett bele, de én félbeszakítottam.
-Adam.. már tudok mindent, de... sajnálom, de te nekem csak egy jó barát vagy. Nekem ez nem menne..-mondtam majd vigasztalásképp megöleltem és haza indultam. Beléptem az ajtón és hallottam, hogy David bömbölteti a zenét, de mivel nem igazán zavart ezért felmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépem. Ránéztem az órára és egy kicsit meglepődtem, hogy ilyen gyorsan elment az idő. Már fél 9 van. Jó sokáig voltam a parkban..-ezek a gondolatok futottak át az agyamon, majd még gyors felnéztem twitterre, de mivel semmi érdekeset nem találtam ezért kikapcsoltam a gépet és elmentem fürdeni. Amint végeztem a fürdéssel rájöttem, hogy a szobámba felejtettem a pizsimet ami egy hosszított combközépig érő pólóból és egy bugyiból állt, ezért törölközőben elindultam a szobámba, de Adam akkor lépett ki Dav szobájából, ezért mentem is vissza a fürdőbe. Kerestem egy köpenyt és abban mentem be a szobámba ahol nagy meglepetésemre Adam ült.
-Adam te mit keresel itt?-kérdeztem tőle.
-Téged.. szeretném ha adnál egy esélyt.. nagyon megkedveltelek és nekem nem megy ilyen könnyen a felejtés.. én.. szeretlek..-mondta ki lehajtott fejjel az utolsó szót, mire egy kicsit megsajnáltam és megöleltem.
-Figyelj Adam.. nem kényszeríthetsz arra, hogy járjak veled, ha én nem szeretlek.. sajnálom, de nekem ez tényleg nem megy..-mondtam, miközben még mindig szorított magához.
-Értem..-engedett el.-azért barátok maradhatnánk?-kérdezte reménykedve.
-Persze!-mosolyogtam rá biztatóan, majd még egyszer megöleltem.
-Köszönöm.-mondta, majd kiment a szobámból, én pedig átöltöztem. Lementem inni egy bögre kakaót, majd lefeküdtem aludni. Pár percen belül már el is nyomott az álom....

Remélem tetszett a 2. rész! :) Komizzatok lécci ;)